49 amerikai kampuszon már legalább 2300 hallgatót és más palesztinpárti tüntetőt tartóztattak le idáig az Egyesült Államokban, az erőteljes hatósági fellépés azonban csak olajat önt a tűzre. A sok intézményben most hétvégén esedékes diplomaosztó ünnepségeken újabb feszültségek törhetnek ki, ezért van, ahol lemondták az eredetileg tervezett beszédeket is. Máshol szigorítják, hogy mit lehet bevinni az ünnepségekre, és a tüntetések számára szűkebb területeket próbálnak kijelölni.
A palesztinpárti, Izrael-ellenes tüntetések a gázai háború elleni tiltakozásokból nőttek ki, fő követelésük az izraeli cégekkel fennáló egyetemi együttműködések megszüntetése. A tüntetések kisebb incidenseket túl alapvetően békések voltak addig, amíg a rendőrség nem avatkozott be, mostanra azonban a hatóságok hozzáállása egyre erőteljesebb.
Az egyik legfontosabb helyszínen, a New York-i Columbia kampuszára a rendőrök kedden rohamfelszerelésben léptek be, hogy megtisztítsák a korábban a hallgatók által elfoglalt egyik épületet. Az azóta sorjázó hallgatói beszámolók szerint kifejezetten erőszakosan léptek fel, miközben a tüntetőket állítólag drónokkal figyelték meg. Az egyetemeken attól tartanak, hogy arcfelismerő rendszerekkel azonosítják a résztvevőket, akik később is egyetemi retorziókra számíthatnak. Ezt a hatóságok nem erősítették meg.
Az esemény azután eszkalálódtak, hogy Minouche Safik, a Columbia egyébként muszlim származású rektora az április közepi kongresszusi meghallgatásán arról beszélt, hogy „nem tűrik az antiszemita fenyegetéseket, transzparenseket és egyéb jogsértéseket”, majd a fokozódó tüntetések miatt kihívta a rendőrséget a gázai áldozatokkal szolidarizáló hallgatókkal szemben, akik letáborotak az egyetemen.
„Ez az elmúlt két hét a legnehezebb volt Columbia történetében” – írta szombaton kiadott közleményében a Columbia rektora. A más egyetemeken is egyre intenzívebb tüntetések azonban ettől nem csillapodnak. Pénteken két másik New York-i egyetem, a New York University és a New School kampuszán is több tucat letartóztatás volt, amikor felszámolták a demonstrálók sátortáborait. A Chicagói egyetem vezetése szintén rendőrségi akciót helyezett kilátásba.
Az egyetemi tüntetések ügye mostanra az amerikai politika egyik legfontosabb témája éett, és ez elég rosszul jöhet a novemberi elnökválasztásra készülő Bidennek. A Demokrata Párt fiatalabb és balosabb, progresszívebb potenciális szavazóit elidegenítheti az amerikai külpolitika Netanjhu felé megfogalmazott kritikái ellenére túlságosan Izral-barátnak látott alapállása. " Nem vagyunk tekintélyelvű nemzet, ahol elhallgattatjuk az embereket vagy elfojtjuk a nézeteltéréseket... A békés tiltakozás a legjobb hagyománya annak, ahogy az amerikaiak reagálnak a kérdésekre" - mondta ezért kedden egy beszédében Biden, miközben elutasította, hogy a Nemzeti Gárdát bevonják a tiltakozások leverésére. Az amerikai elnök emellett elítélte az antiszemitizmust és az iszlamofóbiát is.
Eközben Trump a tüntetőket "dühöngő őrülteknek és Hamász-szimpatizánsoknak" nevezte, és kiállt a letartóztatások mellett. "Minden egyetemi elnöknek azt mondom, azonnal távolítsák el a táborokat" - mondta a republikánus elnökjelölt.
English (US)