amikor a legjobb barátjában sem bízott.
Mégis azt kérdezte, hogy most a lelkét eladja-e,
vagy maradjon nyugodt, és gondolja át.
Átszakadt a gát,
s ne tovább,
nem falazhatott tovább magának,
mert jött az igazság, és félt.
Érzéseinek színe: Falfehér.
Befesthetné, de sehol sem talált feketét,
így hát rajzolni kezdett rá
szavakat, betűket, álmokat,
hiába nem tudta az Ábécét, sem a számokat.
Minden ember pálcika volt.
"Ebben a világban senki sem válogat".
Papír terem, én alkottalak.
Jelenleg, mint egy peremnek szélét, megmarkoltalak,
de bármikor széttéphetlek,
felgyújthatlak,
végtére is csak papírból vagy,
és csak arra vagy jó, hogy rajzolni tudjak rád.
És a pálcikaemberek e Földnek sajna pont annyit érnek manapság,
mint egy öngyújtókattintás.
English (US)