Melion Hillen: Régi tornác

2 éve ezelőtt 84



bohócdoktor szja 1% felajánlás
Üvöltve szólt csupán a gnóma,
Beissza mind a kromoszóma.
Géntérképen sugall a kultusz,
Torokrákban suttog a himnusz.

Haláltáncon feslő kopott sarkantyú,
Kudarcba fulladt régi, rossz búgattyú.
Kulcsa a homályból font tiszta forrás,
Pengeélen viharzó régi tornác.

Sztrájk-tenorban gubódzó fegyver,
Illetménye vérvörös tenger,
Finom csúszók falják sejtjét,
Itt hagyta háborgó testét.

Őse emléke egy árva pergamen,
Mosolygó kép, mit kendővel újrafen.
Megdöbbent, milyen volt az óvilág,
Nem puskaporos, lankadt hóvirág.

Eszméli mindezt sok-sok sínen pendülő,
Vonatfüttyben nyugvó nyugtalan serdülő
Vagy révedt kézben bűntelen selyempólyás,
Cumisüvegében van az igazmondás.

Mindenütt jó, mondja-e friss hontalan?
Gulágban apa gyerekszájra szomjasan?
A legjobb otthon, ezt is fűzték mellé,
Bár a csecsszopó majd egyszer megérezné.
Olvassa el a teljes cikket
Hírek, információk, naprakészen! Hírek, érdekességek, Neked!