Ha stresszelünk, nehézzé válik a koncentrálás, alvászavar léphet fel, és ingerlékennyé, nyugtalanná válhatunk. Izzadás, légszomj, izomfeszülés, fejfájás is jelentkezhet, sőt, a tartós stressz kimeríti szervezetünk erőforrásait, gyengíti az immunrendszert. A szorongás, stressz és a mozgás közötti összefüggést vizsgáló kutatást az American Journal of Psychiatryben tették közzé: a kutatók szerint a rendszeres sport enyhítheti a depressziót és a szorongást, segíthet a kezelésben, valamint a megelőzésben is. Emily Deans, pszichológus elmondása alapján a klinikai depressziót és a szorongást krónikus vagy akut stressz okozza.
A fiziológiát illetően ez azt jelenti, hogy a szimpatikus idegrendszer akut stresszre adott „üss vagy fuss” válasza túl hosszú ideig aktív. Ilyenkor noradrenalin és adrenalin termelődik, aminek eredeti célja, hogy a testben megnövekedjen az erő és a sebesség a harchoz vagy a meneküléshez. Az „üss vagy fuss” választ ugyanúgy kiválthatja valós, mint vélt ártalmas, az életünket veszélyeztető esemény is: utóbbira példa, amikor már előre rástresszelünk valamire, anélkül, hogy az megtörtént volna, vagy amikor félreértünk egy helyzetet, és úgy ítéljük meg, veszélyben vagyunk. Ha ez a fázis túl sokáig aktív, a paraszimpatikus idegrendszer, amely a „pihenés és emésztés” fázisáért felelős, vagyis azért, hogy visszaterelje a testet egyfajta nyugalmi állapotba, nem képes megfelelően ellátni a feladatát, így folyamatos feszültségérzet alakul ki.
Miért jó a rendszeres sport mint stresszkezelő módszer?
Egy intenzív edzés, amely után kellőképpen elfáradunk, megerősítheti a paraszimpatikus idegrendszert, azaz végre teret enged a folyamatos feszültség mellett a kiengedésre is. Emily Deans gyorsan hozzáteszi, hogy ez nem egy-két alkalom után fog bekövetkezni, mert ahhoz, hogy változást érjünk el, sok, rendszeres és intenzív mozgásra van szükség. Annak érdekében, hogy a mozgás során felszabaduló endorfin a hatását elérje, nagy intenzitású edzést kell végezni, ilyen például egy hosszú és gyors futás. A testmozgással elméletileg nagyobb eséllyel kezelhető a szorongás, mint a depresszió, bár tény, néha a kettő kéz a kézben jár.
Mozgás közben boldogsághormonok termelődnek, ezért ha mindennap sétálunk, kerékpározunk, futunk, tornázunk, akkor összességében több mosolygós órával számolhatunk, mint sport nélkül. Ha a sport a mindennapjaink része, akkor a hangulatunk is jobb lehet, pozitívabban tekinthetünk az előttünk álló kihívásokra, megoldandó problémákra, sőt kutatások szerint a stresszt és a depressziót is nagyobb eséllyel kerülhetjük el, ha mozgunk.
Miért különösen alkalmasak az alternatív mozgásformák, mint például a jóga vagy a tánc? A New York University Grossman School of Medicine tanulmányában azt vizsgálta, hogy milyen hatása van a jógának a stressz és a szorongás kezelésében. A háromezer éves sport lassú, nyújtózó mozdulatait sokan a meditációhoz hasonlítják, mert segít elterelni a figyelmet az aggodalmakról, és a lassú légzés elősegíti a relaxációt.
„Az ászanák végzése, vagyis a testmozgás által minden irányba átmozgatjuk magunkat: előre és hátra hajolunk, hátra hajolunk, oldalra döntünk, csavarunk, fejjel lefelé vagyunk, így kívül-belül átmasszírozzuk az izmainkat és belső szerveinket, kioldva az ott lerakódott görcsöket, amelyek a feszültség fizikai megnyilvánulásai. A belső elválasztású mirigyek masszázsával a hormonrendszer egyensúlyozódik ki, és javul a közérzet. A fej, a gerincoszlop, a kilépő idegek átmozgatásával pedig az idegrendszer működése optimalizálódik, oldva az érzelmi blokkokat” – olvasható a selfnessyoga.hu oldalán.
Hasonló hatást vált ki a tánc: klinikai kísérletek igazolják, hogy a tánc nagyon jó stresszoldó, különösen a társastáncok, mint például a tangó. Nemcsak a mozgásnak, hanem a zenének is szorongásoldó és nyugtató hatása van, és egyes embereknél a tánc sokkal jobban működik, mint a meditáció.
The post Miért a sport az egyik legjobb stresszkezelő módszer? Mi történik sportolás közben a testünkben? first appeared on nlc.