Miért nem tudunk aludni? Az alvászavar ismert és kevésbé ismert okai

A népesség legalább egyharmada szenved inszomniában, azaz álmatlanságban. Az alvászavarnak ez a gyakori formája nemcsak azokra vonatkozik, akik képtelenek elaludni vagy éppen kikelni az ágyból, hanem mindenkire, akinek az éjszakai pihenése nyugtalan, zavart, rövidebb a kelleténél.

„Az emberek több mint 9 százaléka szenved krónikus inszomniában idehaza. Ez azt jelenti, hogy az érintettek legalább három hónapon keresztül többször alszanak rosszul, mint jól, annak ellenére, hogy egyébként lenne lehetőségük aludni. Emellett nappali tünetek (pl. koncentrációs zavar, nyűgösség vagy a hangulati ingadozás) is jelentkeznek” – mondta Dr. Purebl György. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese azt javasolja, ha már legalább egy hónapja fennállnak a tünetek, forduljunk háziorvoshoz, hogy kiderüljön, mi áll az alvászavar háttérben.

(Fotó: Getty Images)

Az alvászavar ismert és kevésbé ismert okai

Az alvászavar lehet átmeneti, amit bármi előidézhet: óraátállítás, sokáig elhúzódó éjjeli bulizás vagy akár a jetlag. Ha viszont egy hónapnál tovább, tartósan fennáll, akkor krónikus álmatlanságról beszélünk.

Az alvászavar hátterében rengeteg ok állhat:

• nem megfelelő alvási környezet,
•  rossz szociális és gazdasági helyzet,
•  rossz fizikai kondíció,
• több műszakos munkarend,
• túlsúly,
• nőknél a hormonális változások (szülés, változókor).

1. Testi betegségek is állhatnak a hátterében: a pajzsmirigy túlműködése, cukorbetegség, magas vérnyomás, asztma, gyomorfekély, vesebetegségek, sőt, még a kóros horkolás is.

2. Rossz hatással van az alvásra a cigaretta, a koffein és az alkohol, amelyek már közepes mennyiségben fogyasztva is érezhetően befolyásolják az éjszakai pihenést.

3. Számos gyógyszer (köztük vérnyomáscsökkentők, hörgőtágító vagy akár köhögés elleni készítmények) mellékhatása lehet az álmatlanság. Ilyenkor érdemes a kezelőorvosnak jelezni a problémát, aki egy másik gyógyszerre való áttéréssel tud segíteni.

4. Az álmatlansággal együtt járnak egyes pszichés megbetegedések: így aki depressziótól vagy szorongásos betegségtől szenved, gyakran kénytelen szembesülni az ezekhez társuló alvászavarral, az inszomniával is.

Itt még nincs vége…

Az emberek nagy részénél az alvászavarok kiváltója az életmóddal kapcsolatos stressz és túlfeszítettség. Főként a munkahelyi elvárások, valamint a családi és egyéb emberi konfliktusok azok, amelyekkel nap mint nap szembe kell nézniük. Ez a feszültség állandó izgalomban tartja az idegrendszert, amely éjszaka sem tud nyugalmi állapotba kerülni, és kialvatlanul a legtöbben másnap még nehezebb helyzetből indulnak neki az aktuális feladataiknak: legyengült koncentrációval, feszült és érzékeny idegekkel.

„Az inszomnia társbetegségként is jelentkezhet például magas vérnyomással, elhízással vagy pszichiátriai betegségekkel, miközben krónikussá válva maga is sokféle testi és pszichés betegséget idézhet elő. Magyarországon a tartós munkaképesség-csökkenés egyik leggyakoribb oka a depresszió, a 2-es típusú cukorbetegség a 21. sz. egyik legnagyobb jelentőségű betegsége, a legtöbb ember halálát pedig a szív- és érrendszeri betegségek okozzák. Ezek mindegyikénél az alvászavar az egyik legfontosabb rizikófaktor. Az inszomnia tehát ok és következmény egyaránt lehet, így érdemes mielőbb tisztázni, hogy mi áll a hátterében” – tájékoztat Dr. Purebl György.