Minden kornak megvolt a maga rejtélyes guruló dollárja

1 év ezelőtt 48



bohócdoktor szja 1% felajánlás

A rendőrség és az adóhivatal mellett az Alkotmányvédelmi Hivatal is nyomoz a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom pártfinanszírozási ügyében. Az MMM több mint egy milliárd forintot kapott egy – önmeghatározása szerint aggódó civilekből álló – nemzetközi szervezettől, az Action for Democracy-tól a tavaszi országgyűlési választás előtt. A Fidesz szerint ez törvénytelen és durva külföldi beavatkozási kísérlet volt a magyarországi belpolitikába.

Az ellenzék guruló dollárjai

A Fidesz és a kormány kampányában a vadonatúj dollárbaloldal kifejezés is szerepel, ami kísértetiesen emlékeztet a 2006-os országgyűlési választás előtt csúcsra járatott luxusbaloldalra. Ennél azonban jóval gyakoribb és sokkal kifejezőbb egy másik, igen gyakran használt kifejezés:

guruló dollárok.

Íme néhány példa az elmúlt hetekből:

  • "Nekünk Magyarország az első, mi nem bocsátjuk áruba függetlenségünket, nem hagyjuk, hogy guruló dollárokkal valaki felvásárolja közösségünket." (Fürjes Balázs)
  • "Megértjük, hogy nem csupán a guruló dollárok, de azok eredete is kínos a baloldal korábbi listavezetője számára, nemcsak annak külföldi jellege miatt, hanem azért is, mert annak egy jelentős része - szintén médiaforrások alapján - egy gazdasági bűnözőtől, nevezetesen Soros Györgytől származhat. Ez valóban rendkívül kellemetlen és szégyenletes." (Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány)
  • "Befejezi a maszatolást és bevallja, hogy valójában mire fordította a guruló dollárokat!" (Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány)
  • "2022. április 3-án a magyar választók nemet mondtak a nyílt társadalom hálózata által guruló dollárókkal pénzelt baloldalra, annak pártjaira és »civiljeire«." (Alapjogokért Központ)

Szinte megjelennek lelki szemeink előtt a guruló dollárérmék, esetleg a kerékkel felszerelt százdolláros bankjegyek, ahogyan erre érdemtelen emberek zsebébe vándorolnak, azaz inkább gurulnak. Nem véletlen, hogy - szemben a kissé döcögős luxusbaloldal kifejezéssel - a guruló dollárok erős magyarországi karriert futott be már a mostani ügy előtt is.

A kivándorlók guruló dollárjai

A guruló dollárok kifejezést a Népszava írta le elsők között, mégpedig 1905-ben. Ez volt az az időszak, amikor - József Attila szavaival élve - "kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk". Valójában 1,8 millió ember hagyta el Magyarországot 1871 és 1913 között. A Népszava névtelen szemleírója belebotlott egy, az Egyesült Államok bécsi konzulja által készített kimutatásba, miszerint 1902 és 1904 között 580 millió koronányi dollárt utaltak a kivándoroltak a Magyarországon maradt rokonaiknak. Ezek a pénzek voltak tehát a magyar történelem első guruló dollárjai, így már a nemzeti tragédiának tartott kivándorlási hullámot is könnyebb volt megemészteni:

"Ezért a guruló dollárokért még azt a hazafiatlan magatartást is megbocsájtják a kivándorlóknak, hogy hátat fordítottak annak a hazának, ahol a nemzeti költő szava szerint élniök és halniok kell. Hiszen ezek ott a messze idegenben sem feledkeznek meg drága hazájukról , dollárokat küldenek haza, millió dollárokat"

Vanderbilt guruló dollárjai

A korszak szenzációja volt gróf Széchenyi László és Gladys Vanderbilt házassága. László nagyapja Széchenyi István bátyja, Gladys nagyapja pedig a 19. századi Egyesült Államok egyik leggazdagabb embere, Cornelius Vanderbilt volt. Az amerikai előd vasúti és hajózási vállalkozásaiból szerezte mesés vagyonát. A nagy felhajtást Ady Endre tárcában ítélte el, azt írta a grófról, hogy "legkisebb magyarnak is túlzás volna címezni", Gladys pedig horogra akadt aranyhalacskaként szerepel a szövegben.

A Pesti Napló társasági rovata is foglalkozott a friggyel, illetve azzal a sok-sok vállalkozóval, fezőrrel, ügynökkel, akik nagy ívű terveket dédelgetnek, vasutakat, színházakat, bérpalotákat álmodnak a Vanderbilt család pénzén. A Pesti Napló 1908. február 7-i cikke szerint ők mind-mind csalódni fognak, ez a díszes társaság hiába

"tárgyal, szaladgál, suttog a guruló dollárokról, a Vanderbilt millióiból sem lesz semmi, pedig egy sereg szegény ember milyen szépeket álmodott róluk."

Nos, azok a vállalkozók biztos nem csalódtak, akik a pár Budapestre költözése után részt vehettek az Andrássy úton vásárolt házuk palotává alakításában. Most ebben az épületben székel Oroszország (korábban a Szovjetunió) budapesti nagykövetsége. Széchenyi diplomáciai karriert futott be, ő volt Magyarország első washingtoni követe, így a tulajdonos-feleség neve után Vanderbilt-palotának is nevezett Andrássy úti házban viszonylag ritkán volt jelen.

Mellon guruló dollárjai

A két világháború között is főleg a soha meg nem valósult külföldről jövő ígéretekre, illetve a hazautalt pénzekre értették a guruló dollárok kifejezést. De voltak kivételek.

A Pesti Napló 1932. február 7.-i számában a guruló dollárok kifejezés nagyon hasonlít annak mostani jelentéséhez. Andrew Mellon tizenkét évig volt az USA pénzügyminisztere, leköszönésekor 78 éves volt, és éppen pályát váltott: az USA nagykövete lett az Egyesült Királyságban. A cikket jegyző, egyébként a polgári radikalizmussal rokonszenvező Feleky Géza az addigi életútját tekintette át.

A dúsgazdag bankár Mellon 1921-ben lett pénzügyminiszter. Mivel az USA alkotmánya szerint személyes pénzügyi érdekeltsége nem lehetett, ezért háromszáz érdekeltségét az öccsére ruházta. Feleky szerint az eljárás megkérdőjelezhető volt ugyan, de nem volt mit tenni.

"A republikánus párt nem igen okoskodhatott. Mert a nagy pittsburgi bankár már 1920-tól fogva teljesen kisajátította magának a párt gépezetét. Nyilván vannak »guruló« dollárok is. Ahogy a cárok idejében mindig voltak »guruló« rubelek."

Mellon alig egy évig volt nagykövet, 1937-ben, 82 évesen halt meg.

Tito guruló dollárjai

A második világháború után a sajtóban az Egyesült Államok által pénzelt országok lettek a guruló dollárok célpontjai, különösen Jugoszlávia. Josip Broz Tito kezdetben a szövetségesünk volt, csakhogy 1948-ban megkérdőjelezték a szocializmus építésének Sztálin által diktált útját. Titót árulónak kiáltották ki, kreált perekben ítélték el a titóistának bélyegzett vádlottakat, nálunk Rajk Lászlót és társait. A magyar-jugoszláv határsávból sok embert kitelepítettek, védelmi erődrendszert építettek, sok bunker a mai napig látható a pusztában. Tito lett az, aki az amerikai dollárok csilingeléséért elhagyta a béketábort.

Az 1949. június 20-án megjelent Határőr közölte Trahota János honvéd olvasói levelét.

"Tito bebizonyította, hogy jól választottak a nyugati imperialisták. Ez a politikai kalandor a pénzistent imádja, az ágyútalpakon guruló dollárokért mindenre képes".

A Hajdú-Bihari Napló 1953. január 24-i számában egy szerző nélküli kirohanást intézett Jugoszlávia ellen annak apropóján, hogy Magyarország a napokban fizette ki a Szovjetuniónak járó háborús jóvátételt, ahogy a lap fogalmazott, "becsületbeli adósságot". A szerző szerint Amerika nem hitt abban, hogy ezt az összeget az ország belerokkanása nélkül ki lehet fizetni, és innen már csak egy ugrás volt az amerikai zsoldba szegődött Jugoszlávia.

"Mert az USA hadisarca a népek leigázásának, kifosztásának eszköze. A jugoszláv nép saját bőrén érzi, hogy Tito, az imperialisták mindenre elszánt lakája guruló dollárokért hogyan szolgáltatja ki a becsületes jugoszláv dolgozókat, hogyan adja el Jugoszlávia természeti kincseit az emberi mivoltukból kivetkőzött amerikai tőkéseknek."

Sztálin halála után kibékültünk Titóval, a guruló dollárok azonban maradtak a szocialista Magyarország újságjainak hasábjain. A dollárokat az amerikaiak gurították szövetségeseiknek, így a kubai ellenforradalmároknak, az európai Közös Piacnak, az EU elődjének, a gyarmatként kezelt Nicaraguának, és még felsorolni is nehéz lenne, ki mindenkinek.

Moszkvába guruló dollárok

A sors fintora volt, hogy alig két évnek kellett eltelnie a rendszerváltás után, hogy kiderüljön: dollárokat a szocialista Magyarországnak (és Bulgáriának, Csehországnak, Lengyelországnak) is kellett Moszkvába gurítania, amiből Nyugat-Európa, valamint a harmadik világ kommunista pártjait támogatták.

A botrány 1992-ben robbant ki, de az 1990-es országgyűlési választás kampányában Kiss Gy. Csaba a mostani kampányfinanszírozási ügyhöz hasonlóan használta a guruló dollárok kifejezést. A jobboldali, végül a választást megnyerő MDF szóvivője itt alig burkoltan a két liberális, a nyugat-európai és amerikai értelmiségi, politikai körökkel jó viszonyt ápoló, magukat külföldi ösztöndíjakon képező SZDSZ és Fidesz politikusaira célzott:

"Mondhatjuk ugyanis ez a valóság, hogy mi szegény párt vagyunk, hozzánk nem érkeznek ezrével a guruló dollárok, hogy mi nem tudjuk jól megfizetni a plakátragasztókat vagy -letépőket, de végül majd a választási eredmény beszél, ennek alapján kerülnek a képviselők a parlamentbe."

És akkor nézzük a guruló dollárok ügyét, a harmadik magyar köztársaság egyik legnagyobb botrányát, aminek pont olyan következménye lett, mint az összes többi hasonló ügynek: semmi.

A napilapok 1992. március 6-án közölték az aznap esti Panoráma beharangozóját:

"Ki mindenki tudott az MSZMP-ben a Moszkvába guruló dollárokról? Újabb moszkvai, prágai és budapesti leleplezések a magáncélokra is felhasznált dollármilliókról és a magyar pártvezetőik ezzel kapcsolatos szerepéről."

A korabeli értő újságolvasó minimum két dolgot szűrt le a hírből:

  1. A már a szocializmusban is létező Panoráma az MDF vezette kormány szócsöve volt, témáit eszerint válogatta és dolgozta fel.
  2. Az MDF népszerűsége az 1990-es taxisblokád óta rottyon volt, a szocialistáké viszont emelkedőben, különösen Horn Gyula pártelnök-frakcióvezető volt népszerű. Az a Horn Gyula, aki - mit tesz Isten - éppen külügyi vonalon dolgozott a rendszerváltás előtt.

A botrány - aktuálpolitikától függetlenül - teljesen valós volt. A Szovjetunió Kommunista Pártja KB politikai bizottsága 1950-ben, tehát még Sztálin alatt létrehozott egy alapot, amit évről évre a szocialista országok dobtak össze. A pénz a nem szocialista országokban működő baloldali munkásszervezetekhez és pártokhoz vándorolt. A magyar kommunista párt (MDP, majd MSZMP) a kezdeti évi 160 ezer dollárról közel egymillió dollárra emelkedett. Az alapot 1987-ig töltöttük, a valutát minden évben az MDP, majd az MSZMP vette a Magyar Nemzeti Banktól hivatalos árfolyamon. 1960 és 1987 között 14 millió dollárral támogattuk a külföldi, így a nyugat-európai kommunista pártokat, szervezeteket.

A Panorámában Szűrös Mátyás, az MSZMP KB egykori titkára érintettként beszélt a történtekről. Tudni kell róla, hogy ideiglenes köztársasági elnökként 1989. október 23-án ő kiáltotta ki azt a köztársaságot, amiben most is élünk, noha az 50-es években a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végezte tanulmányait, és nemhogy az MSZMP-nek, de már a Rákosi Mátyás-féle MDP-nek is tagja volt.

A Panorámában Szűrös elmondta, hogy KB-titkárként ott kellett lennie a pénz átadásánál. A guruló dollárokat egy papírzacskóban adták át a Szovjetunió budapesti nagykövetének. A politikus, aki 1990-ben egyedüli MSZP-sként nyert egyéni választókerületében és az első szabadon választott parlament egyik alelnöke volt, úgy emlékezett: többször is megmondta Kádár Jánosnak, mennyire ellenzi, hogy egy annyira eladósodott ország, mit Magyarország, keményvalutát adjon egy nagyhatalomnak.

A kőkemény kommunista múltú Szűröst az MSZP egykori nemzeti szárnyához tartozónak volt szokás tartani. A hatalmát a feltörekvő szocialistáktól féltő jobboldal a guruló dollárok botrányát a szocializmusban szintén külügyi vonalon dolgozó Horn Gyula MSZP-elnökre akarta ráégetni. Azt sugallták, neki is tudnia kellett a pénzátadásokról. Jellemző, hogy a Panoráma adása után pár nappal ez a karikatúra jelent meg a Vas Népében:

Horn állította, a pénzátadásba nem volt beavatva, az ügyet az MSZP ellen folyó általános kampány részének tekinti. Az egyik sajtótájékoztatón büszkén jelentette ki:

"Jelenleg az MSZP nem ad pénzt külföldre, illetve külföldről nem kap pénzt, s ezzel egyedül áll a parlamenti pártok között."

A Legfőbb Ügyészség devizaszabályok nagy értékben való megsértésének alapos gyanúja miatt nyomozott, de már az 1994-es országgyűlési választás kampánya előtt látszott, hogy vádemelésig se jut el az ügy. Hornt egyáltalán nem hallgatták meg, Fekete János és Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank egykori vezetői, valamint Németh Károly, az MSZMP egykori főtitkár-helyettese ellen a nyomozást megszüntették. Hasonló ügyek Bulgáriában, Csehszlovákiában és Lengyelországban is felmentéssel végződtek.

Horn 1994-ben miniszterelnök lett, Szűrös a pártban háttérbe szorult, majd kilépett. A 2002-es országgyűlési választáson már az Új Baloldal színeiben indult Cicciolina pornószínésznő és Növényi Norbert olimpiai bajnok társaságában és 0,1 százalékot ért el.

Olvassa el a teljes cikket
Hírek, információk, naprakészen! Hírek, érdekességek, Neked!