Orbán Viktor jó szövetségese a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amin keresztül a kormány az ukrajnai magyaroknak szánt állami pénzeket küldi. (Olyannyira Fidesz-közeli a szervezet, hogy a neve még az Ukrajnából érkező szavazók szállításával kapcsolatban is felmerült.)
Amikor például 2018-ban felgyújtották a szervezet ungvári irodáját, másnap Orbán Viktor a parlamenti kormányülés előtt közvetlenül azzal hívta fel a KMKSZ elnökét, Brenzovics Lászlót, hogy: „Hello, Brenzo! Hogy vagy? [] Kell-e nektek pénzügyi segítség, felújítás, bármi?” Utóbb kiderült, három szélsőjobbos, oroszbarát lengyel férfi volt a tettes.
Brenzovics László egyébként azóta elmenekült Magyarországra. 2018-ban az ukrán titkosszolgálat (SZBU) nyomozást indított az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Brenzovics vezette alapítványa ellen, amit később kibővítették két másik alapítvánnyal, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvánnyal, illetve a KMKSZ Jótékonysági Alapítvánnyal. A 2020-as helyhatósági választások után fegyveres SZBU-sok jelentek meg az irodáikban, Brenzovicsot és az alapítványok vezetőit hazaárulással és szeparatizmussal vádolva.
Ilyen esetben nem lehet szabadlábon védekezni, akiket pedig ezzel vádolnak meg, akár évekig is előzetesben ülhetnek, ezért Brenzovics 2020. november 30-án Budapestre költözött, de ahogy azt egy évvel később a Válasz Online-nak elmondta: a vádiratot azóta sem adták be a bíróságra, és körözést sem adtak ki ellene. Brenzovics otthonában nagy mennyiségű készpénzt is lefoglaltak, amiről azt mondta, nem az övé.
Az ügy szerinte a kárpátaljai magyarság megfélemlítésének része. Két éve Brenzovics is felkerült az „Ukrajna ellenségeit” listázó ukrán nacionalista szervezet, a Mirotvorec honlapjára, azzal a váddal, hogy részt vett az „agresszor” Oroszország és Magyarország Ukrajna elleni dezinformációs műveleteiben.
De a KMKSZ továbbra is a magyar kormány szövetségese, az áprilisi parlamenti választás másnapján viszont egy nagyon óvatos mondattal némiképp ellentmondtak a kormányzati narratívának, amikor azt írták, bíznak abban, hogy „a háború, illetve a védelmi felszerelések szállításának vonatkozásában továbbra is a NATO-döntések, a gazdasági szankciók vonatkozásában pedig az Európai Unió döntéseinek értelmében eljárva továbbra is segíti majd Ukrajnát”. A KMKSZ annak is örült, hogy „Magyarország kezdettől fogva támogatta Ukrajnának az Európai Unióba történő gyorsított felvételét”.
Azóta viszont a KMKSZ részéről alig lehet hallani a háborút illető megjegyzéseket, legutóbb a munkácsi turulszobor-eltávolításról nyilatkoztak. Pedig elképzelhető, hogy azok a kárpátaljai magyarok, akik az ukrán hadsereg tagjaiként harcolnak az oroszok ellen, és sokszor elsőként foglalnak vissza egy falut a megszállóktól, másként vélekednek az „elhibázott brüsszeli szankciókról”, mint Orbán (aki egyébként az Európai Tanácsban maga is aláírta, hogy „Oroszországot terheli a kizárólagos felelősség a jelenlegi energia- és gazdasági válságért”).
Megkérdeztük a KMKSZ-t, hogy szerintük működnek-e az EU-s szankciók, kívánatos-e azok fenntartása, egyetértenek-e a kormánnyal abban, hogy a szankciók többet ártanak az EU-nak, mint Oroszországnak, támogatják-e a kormányt a szankciók fellazításáért tett erőfeszítéseiben, és üdvözlik-e, hogy a kormány elérte, hogy Kirill orosz pátriárkára ne vessenek ki uniós szankciókat. A cikkünk megkereséséig nem reagáltak.
Írtunk Havasi Bertalannak, Orbán sajtófőnökének is, hogy Orbán az ősszel már egyeztetett-e a KMKSZ-szel, kikérte-e a kárpátaljai magyarok véleményét az EU-s szankciókkal kapcsolatban, és ha igen, mit mondtak, támogatják-e a magyar kormány EU-s szankciók elleni politikáját. Nem kaptunk választ.
English (US)