Suni Williams és Butch Wilmore 278 nappal töltöttek többet a Nemzetközi Űrállomáson, mint azt eredetileg tervezték. Végül helyi idő szerint kedd délután hat körül sikeresen földet értek Florida partjaitól nem messze.
A NASA visszatérő űrhajósai az egyszerű dolgokat hiányolták a Földről: Wilmore a frissen vágott fű illatát, Williams a férje lattéit. De vajon hogyan húzódhatott ennyi ideig a két űrhajós visszatérése, és mit csináltak ennyi ideig odafönn?
Hogy kerültek oda?
Az egész út hátterében meghúzódik az űrkutatás elüzletiesedése: a huszadik században az űr felfedezése még a szuperhatalmak monopóliuma, a holdraszállás nemzeti ügy, az űr meghódítása pedig nemzetközi versengés tárgya volt. 2018-ra pedig már ott tartottunk, hogy az akkori Trump-adminisztráció arról beszélt, privatizálni kell a Nemzetközi Űrállomást.
Az utóbbi évtizedek technológiai fejlődésének köszönhetően sokkal olcsóbbá és hozzáférhetőbbé vált a rakéták lövöldözése az űrbe. Az újrafelhasználható rakétatechnológia terén tett – különösen a SpaceX-hez köthető – fejlesztések jelentősen csökkentették a költségeket.
Egyes bátor becslések szerint az űripar 2040-re trillió dollárosra is nőhet – persze ehhez sokféle együttállásra lesz szükség –, úgyhogy értelemszerűen egyre többen próbálják meglovagolni a kormányok által is gerjesztett hullámot.
Köztük a világ leggazdagabb emberei, élükön a Marsra törő Elon Muskkal, vagy épp az Amazon tulajdonosával, Jeff Bezossal, aki a legszennyezőbb iparágakat szeretné az űrbe küldeni. Esetleg a Boeinget, amely a SpaceX riválisaként évek óta próbál asztronautákat küldeni az űrbe.
A Starliner és legénysége
Jó pár éve, hogy az alapvetően repülőgépgyártás miatt ismertté vált amerikai Boeing vállalat beszállt az űrversenybe. CST-100 Starliner nevű többször felhasználható űrhajójukat a NASA programjának keretében építették. Az űrhajó hosszú évek halogatása után végül 2024. június 5-én hagyta el először a Földet asztronautákkal a fedélzetén. A tesztkör legénysége: Suni Williams és Butch Wilmore, a NASA tapasztalt űrhajósai.
Sunnita ‘Suni’ Williams 1998 óta űrhajós, két űrmisszióban is részt vett, az Orosz Űrügynökségnél is dolgozott, összesen 322 napot töltött az űrben, és a női űrhajósok közül ő töltötte a második legtöbb időt az űrsétaidők versenyében. Barry ‘Butch’ Wilmore szintén kétszer volt az űrben, összesen 178 napot. 2000 óta a NASA űrhajósa és az amerikai haditengerészet nyugalmazott kapitánya. Ő is járt már az űrállomáson, akkor a legénység parancsnoka volt.
A Starliner tavaly júniusban a két űrhajóssal sikeresen érkezett meg az űrállomásra, ahol a tervek szerint mindössze nyolc napot töltöttek volna. A kapszula azonban az úton több műszaki problémát is jelzett, a NASA pedig úgy ítélte, túl kockázatos volna, ha az űrhajósok ugyanazzal a géppel mennének haza, így az végül szeptemberben utasok nélkül tért vissza a Földre. Williamsnek és Wilmorenak új fuvarra volt szüksége.
A megoldás végül az lett, hogy a SpaceX Dragon nevű űrhajóját négy helyett két űrhajóssal indították el szeptemberben, hogy maradjon két szabad hely Williams és Wilmore számára. Az egyetlen bökkenő az volt, hogy a SpaceX hajójával közös NASA-misszió hat hónaposra volt tervezve, úgyhogy onnantól kezdve tudni lehetett, hogy a két űrhajós nyolc nap helyett kilenc hónapot fog az űrben tölteni.
A NASA egyébként utólag közölte, hogy hálásak a Boeinggel közös együttműködésért, és továbbra is azon dolgoznak, hogy a Starliner újra repülhessen.
Musk és Trump kavarása
Februárban a két űrhajós esete belekavarodott a Donald Trump beiktatása utáni politikai káoszba is. A SpaceX tulajdonosa, valamint az elnök újdonsült jóbarátja és kaotikus különmegbízottja, Elon Musk és Donald Trump egy Fox Newsnak adott interjúban azt állították, hogy az űrhajósok politikai okokból ragadtak az űrben. Musk azt állította az X-en, hogy a SpaceX hamarabb is visszahozhatta volna őket, de a Biden-kormányzat elutasította az ajánlatát.
A NASA illetékesei siettek elmagyarázni, hogy a semmilyen politikai szándék nem volt a háttérben, döntésüket szakmai igények, a repülési ütemezések és az űrállomás fenntartásának igényei alapján hozták meg. A NASA egykori űrhajósa és a SpaceX korábbi műveleti igazgatója azt mondta, egy előrehozott mentőakció nem csökkentette volna érdemben az űrben töltött időt – cserébe több százmillió dollárba került volna, ami miatt valószínűleg a két űrhajós amúgy sem élt volna a lehetőséggel.
Napfelkelte másfél óránként
Elmondásuk szerint az űrhajósok nyugodtan vették tudomásul a megváltozott tervet – a kiképzéseken megtanulták, hogy a missziók sokszor nem úgy alakulnak, ahogy azt eredetileg eltervezték. Bőven akad munka a Nemzetközi Űrállomáson, úgyhogy miután megtudták, hogy maradnak, Williams és Wilmore gyorsan integrálódott az állomás életébe.
Többféle berendezés javításában vettek részt, fényszűrőket szereltek fel, és egy fényvisszaverő eszközt is kicseréltek egy dokkolóadapteren. Az utólagos közlések szerint a két űrhajós összesen 150 kísérletet hajtott végre, és 900 órányit kutattak.
Volt alkalmuk naplementéken merengeni: az állomás 24 órán belül 16-szor kerüli meg a Földet, tehát 16 alkalommal utazik keresztül naplementén és napfelkeltén. Ez másfél óránként egy napfelkeltét jelent.
Szavazni is tudtak a 2024-es amerikai választásokon. Az állomáson akkoriban élő négy amerikai elmondása szerint a NASA nagyon megkönnyítette a szavazást: a houstoni központ titkosított emailben küldött szavazólapokat az állomásra, amelyeket kitöltés után továbbítottak egy új-mexikói terminálra, ahonnan a lapok az űrhajósok megyei jegyzőinél landoltak.
Mivel a gravitáció hiánya hosszú távon nem tesz jót az emberi testnek, fontos volt, hogy mozgásban maradjanak. Naponta legalább két órát mozogtak, több gép is a rendelkezésükre állt az állomáson: van súlyemelő, evező, illetve futópad is – utóbbinál szíjakkal rögzítették magukat, hogy ne lebegjenek el.
Szakértők többször is elmondták, hogy bár a két utas csak nyolc napra készült, az űrállomáson bőven van elegendő étel, ital és egyéb alapvető szükségletek kielégítésére alkalmas felszerelés. Egyébként épp Williams készített videót még 12 éve arról, hogyan alszanak, mosnak fogat és vécéznek az állomáson:
Hazaút
A SpaceX hajója tehát két üres hellyel érkezett, hat hónappal később pedig plusz két fővel távozott. Wilmore és Williams mellett ott utazott az eredeti legénység, Nick Hague a NASA-tól és Alekszandr Dorbunov az orosz Roszkoszmosztól. Az elindulást az tette lehetővé, hogy vasárnap újabb csapat érkezett az űrállomásra (a SpaceX hajójával), így a pár napig tartó átadás után a kint rekedt űrhajósok bepattanhattak a kapszulába.
A hazaút az űrállomásról való leválás után nagyjából 16 órán át tartott, és bár egy ilyen útnak számos buktatója lehet – az indiai felmenőkkel rendelkező Williams származási településén még imádkoztak is érte –, a kapszula probléma nélkül lépett be a Föld atmoszférájába, és sikeresen csobbant az óceánba.
A landolás után tartott sajtótájékoztatón Williams és Wilmore nem vettek részt, de a NASA egyik vezetője, Steve Stich azt mondta, hogy a legénység remekül van. Az űrhajósoknak először orvosi vizsgálatokon kell keresztülmenniük, és ha minden jól megy, már csak egy nap, és újra a családjukkal lehetnek.
English (US)