a megsárgult falevél,
ha szomorkás dalt muzsikál
sírva a hűs, őszi szél,
mondd, gondolsz-e rám?
Ha a bágyadt, őszi napfény
csak szelíden simogat,
ha ezüst ködfátyolon át
megérinti arcodat,
mondd, gondolsz-e rám?
Mikor a rózsák bársonyát
lopja a bús őszidő,
ha avarszőnyegen sétálsz,
s melletted a magány elidőz,
mondd, gondolsz-e rám?
Ha felfénylik a sápadt hold,
s oly éber, meztelen a vágy,
az emlékeket öleled,
s hangtalan sóhajt a szád,
mondd, gondolsz-e rám?
Mondd, visszahívnál
oda, hol megláttuk egymást,
s tudtuk, az ősz nekünk csoda?
Küzdenél-e értem, vagy
tehetetlenül nézed, hogy
irányt elhibázva indulok tova?
English (US)