Kétféle EU-csúcs van. Ha konfliktusos döntéseket kell meghozni, több napig, éjszakába nyúlóan tárgyalnak a politikusok, ha viszont nincs kifejezetten sürgető téma, egy nap alatt lezavarják az ülést. Utóbbi kimenetel a gyakoribb, október 17-én is ez történt. Bár a csúcstalálkozót kétnaposra tervezték, már csütörtök este véget ért. Ebbe pedig valószínűleg az is belejátszott, hogy Giorgia Meloni pénteken Jordániában tárgyal, Olaf Scholz pedig Joe Bident fogadja Berlinben.
Hiába jött Zelenszkij
A csúcstalálkozó díszvendége Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt, aki győzelmi tervét és békével kapcsolatos elképzeléseit mutatta be az uniós állam- és kormányfőknek. Bár az ukrán elnök érkezésekor optimistán nyilatkozott a sajtónak, az Európai Tanács csak óvatos nyilatkozatokat tett Ukrajnával kapcsolatban.
Zelenszkij első számú célja a júniusi G7-csúcstalálkozón Ukrajnának megígért 50 milliárd dolláros kölcsön bebiztosítása volt. Ez viszont csak félig sikerült. Ugyan az EU külügyminiszteri szinten már az EU-csúcs előtt vállalta, hogy kifizeti a rá eső nagyjából 40 milliárd dollárt, a csomag másik fő hitelezőjének irányába nem tett gesztust.
Erre azért lett volna szükség, mert az Egyesült Államok korábban jelezte, csak akkor biztosítja a saját részét, ha az EU legalább 36 hónapra meghosszabbítja az Oroszországgal szembeni szankcióit. Ezekről jelenleg hathavonta döntenek a tagállamok, így mindig ott a kockázat, hogy valaki vétózik, ezzel pedig szabaddá teszi a kölcsön fedezetéül szolgáló lefoglalt orosz vagyont.
Az EU-csúcs végkövetkeztetéseibe nem került be a szankciós ciklus esetleges meghosszabbítása, ennek közvetlenül Orbán Viktor, közvetve pedig Donald Trump örülhet. A magyar kormány már korábban jelezte, hogy csak az amerikai elnökválasztás után szeretne a kérdésben dönteni. Orbán ezzel segít Trumpnak, aki a választásig kampányolhat Ukrajna támogatásának leállításával. Biden ugyanis nem tud olyan megállapodást kötni, ami hosszú távú kötelezettségvállalást jelentene Trump számára.
Szintén kimaradt a végkövetkeztetésekből Zelenszkij győzelmi terve. A dokumentumban csak annyit írnak, hogy a politikusok tárgyaltak róla. Zelenszkij sajtótájékoztatóján azt mondta, a tagállamok többsége támogatta tervét. Ezzel szemben a német védelmi miniszter kijelentette, alapos vizsgálat nélkül nem mondanak róla véleményt. Orbán már nem volt ennyire óvatos, több mint rémisztőnek nevezte a tervet.
Tusk sikere
A csúcstalálkozó másik meghatározó témájában Donald Tusk lengyel miniszterelnök diktálta a tempót. Tusk múlt hétvégén jelentette be, hogy Oroszország és Belarusz hibrid hadviselése miatt ideiglenesen fel akarja függeszteni a menedékjogot. Bár kijelentését egyből elutasította az Európai Bizottság, az EU-csúcs végén mégis Tusk örülhetett.
A záródokumentumba ugyanis a hétfőn kiszivárgott verzióhoz képest egyetlen új bekezdés került be, a Lengyelországról szóló. A szöveg szerint nem megengedhető, hogy Oroszország és Belarusz a menedékjoggal kapcsolatos visszaéléssel ássa alá az uniós demokráciát. Az Európai Tanács szolidaritását fejezte ki Lengyelországgal, és arra jutott, hogy „a kivételes helyzetek megfelelő megoldásokat igényelnek”.
Tusk tehát zöld lámpát kapott a nemzetközi jog megsértéséhez, így új lendülettel folytathatja a szélsőjobboldali PiS elleni belpolitikai harcát. A hét elején még emberi jogi kötelezettségek megsértéséről beszélő Európai Bizottság elnöke ráadásul külön gesztust is tett Tusknak, sajtótájékoztatóján hibrid hadviselésnek nevezte Alekszandr Lukasenka belarusz elnök tevékenységét.
Az EU-csúcson az is kiderült, hogy a politikusok már korántsem olyan megosztottak a migrációval kapcsolatban, mint korábban. Bár a találkozó előtt Orbán újabb migrációs csatát vízionált, valójában majdnem mindenki egy lapra került.
A közeledő álláspontokat jelezte a migrációs munkareggeli, amin 10 – szigorúbb migrációs szabályozást követelő – tagállam vezetője vett részt, von der Leyennel kiegészülve. A nem hivatalos egyeztetésen természetesen Orbán is ott volt.
Bár a csúcstalálkozó záródokumentumába végül csak általános következtetések kerültek be, a színfalak mögött konkrét megoldásokról is egyeztettek a politikusok. Ez von der Leyen sajtótájékoztatóján vált nyilvánvalóvá. Az Európai Bizottság elnöke ugyanis a szigorúbb migrációs politika fontosságáról beszélt. Többek között elmondta, hogy úgynevezett „visszatérési központokat” alakítanának ki az EU határain kívül a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők számára.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a menedékkérelem elutasítása esetén az EU biztonságos harmadik országokba szállítaná át a menekülteket. Az egyelőre nem világos, hogy mi számítana biztonságos harmadik országnak. Például az lenne-e a polgárháborúzó Szíria, mint ahogy Meloni javasolja.
Folytatás Budapesten
Ukrajnán és a migráción kívül a közel-keleti helyzetről, versenyképességről, Grúziáról, Moldováról és egyéb külpolitikai témákról tárgyaltak a politikusok. A munkát november 8-án Budapesten folytatják. Az informális EU-csúcs fő témája a soros magyar elnökség első számú célkitűzése, az uniós gazdaság versenyképességének javítása lesz.
Címlapkép: NICOLAS ECONOMOU/NurPhoto via AFP
English (US)