Nem tudhatom, mit csinálsz.
Mondd nekem, mit érzel te...
s kelj fel most, ne csüggedj tovább!
Az érzéseim mélabúsak, s szállok a dallal tovább,
Mely a szép tavaszi időben fuvallat formájában száll.
Áramlik egy erő, s azzal a gondolat,
Mi oly erős átmenetet rejt, mint régi dal.
Belerejtem gondolatom, miben csupa jó rejtőzik,
De előfordul az a kicsiny negatív is,
Hisz ez az élet rendje.
Ingadozok én az úton, elgondolom, hogy is élek,
S rájövök, hogy minden napom utolsóként élem.
Vigadj világ, itt az élet, ragyogj benne te is,
Sosem tudod, mikor int véget ez az élet, s te is.
S onnan tovább nincs választás, kell menj te is, szárnyalj,
Fent, az égből letekintve, embereket látva.
English (US)