Alig egy napja ismerhettük meg azt a törvényjavaslatot, amely alapján betiltanák a Pride-ot, de rendkívüli eljárásban már meg is szavazták.
A szavazást a Momentum frakciója szórólapok bedobálásával és füstbombákkal zavarta meg (ettől még lement), Orbán Viktor miniszterelnök meg sem jelent.
A törvényjavaslatot Selmeczi Gabriella (Fidesz), Juhász Hajnalka (KDNP), Vejkey Imre (KDNP), Dunai Mónika (Fidesz), Hegedűs Barbara (Fidesz), Hollik István (KDNP) nyújtotta be. A törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Előzmények
Orbán Viktor február végi évértékelőjén jelentette be, hogy „a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő”. Karácsony Gergely főpolgármester erre reagálva azt mondta, idén is lesz Pride Budapesten. A szervezők pedig azt mondták, Pride volt, van és lesz is.
A magyarok többsége pedig egyébként nem tiltaná be.
A most elfogadott törvénymódosító értelmében azonban tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért. Az indoklás szerint azért volt erre szükség, mert „így biztosítható, hogy Magyarország területén csak olyan gyűlés legyen megtartható, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. ”
Aki tehát ilyen gyűlést tart vagy azon részt vesz, szabálysértést követ el, és pénzbírság szabható ki rá, „amelyet adók módjára behajtandó köztartozásként kell végrehajtani, az így befolyt összeget pedig a gyermekvédelem céljaira kell fordítani”. A hatóságok arcképelemző eszközökkel azonosíthatják a szabálysértőket.
A rohamtempó miatt volt egy kis kavarodás is: a Fidesz túl gyorsan tiltotta volna be a Pride-ot, a tiltást lehetővé tévő Alaptörvény-módosítás ugyanis még nem ment át. Ezt korrigálták egy bizottsági módosítóval, amivel bevárják azt. „A javaslat hatályba lépését az Alaptörvény tizenötödik módosításához szükséges igazítani” - ez van az indoklásban.
Agyzsibbasztás
A törvénymódosító javaslat kedd délelőtt megtartott összevont vitáján az ellenzéki pártok (DK, MSZP, Párbeszéd, Momentum) vezérszónokai több alkalommal is felhívták a figyelmet arra, hogy a törvény egyrészt lehetőséget ad majd arra, hogy bármely, a kormány számára nem tetsző tüntetést a gyermekek védelmére hivatkozva be lehessen tiltani, másrészt arra, milyen álságos magyarázat a kormánypártok részéről, hogy évente egyetlen felvonulás bármilyen módon befolyásolhatná a gyerekek szexuális orientációját (mint ahogy egy gyereket sem lehet nevelni arra, hogy melyik nemhez vonzódjanak), miközben a kormánypártoknak bőven van elmaradásuk a gyermekvédelem területén. Többször felmerült a gyermekvédelmi intézmények állapota, a gyermekvédelmi dolgozók bérezése, a közoktatás helyzete, a gyermekorvosok hiánya, és sok más hiányosság, ahogy természetesen a kegyelmi botrány és annak előélete is.
A kormánypárti válaszok természetesen nem mutattak túl azon, hogy a gyermekek védelme mindenek előtt való, és mivel ezzel az érveléssel tulajdonképpen lesöpörtek minden ellenvetést, a bő kétórás vita parttalan volt - és túl nagy érdeklődésre se tartott számot: a vezérszónokokon, a kormány kirendelt képviselőjén (Répássy Róbertre volt osztva ez a szerep), az előterjesztést bemutató Dunai Mónikán és a Törvényalkotási Bizottság részéről Vejkey Imrén kívül (aki szintén benyújtója volt a törvénymódosítónak, és a KDNP nevében is felszólalt) alig-alig ült bárki a teremben.
Érdekesség volt talán, hogy a Jobbik nem csak azt jelezte már előre, hogy meg fogják szavazni a Pride-törvényt, de ehhez markánsan át is vették a kormánypárti-, és a Mi Hazánk által is használt érveket.
A TASZ már tegnap jelezte: a törvénymódosító javaslatot jogsértőnek, veszélyesnek és hazugnak tartják.
English (US)