2 hete ezelőtt
16
Amikor a Sporting 3–0-ra legyőzte a Famalicaót a Primeira Liga kilencedik fordulójában, még nem tudtuk, hogy két nappal később a Manchester United megválik Erik ten Hagtól. Akkor annyi volt biztos, hogy a portugál címvédő a kilencedik bajnokiját is megnyerte, és százszázalékos mérleggel, 30 rúgott és mindössze kettő kapott góllal vezeti a tabellát, emellett pedig a Bajnokok Ligájában is továbbjutó helyen áll. Azóta viszont már kiderült, hogy
és hamarosan, a novemberi válogatott szünetet követően ő fogja irányítani az angol együttest. A lényeg azonban – a jövőbeli eseményektől függetlenül –, hogy a Sporting eddigi teljesítménye önmagában is témát szolgáltat, így ez az elemzés mindenekelőtt a portugál csapatról szól, de közben természetesen Amorim edzői profiljába is betekintést enged.
A Benfica és a Porto után a Sporting Portugália harmadik legnagyobb klubja, ennek ellenére kevés sikerben volt része az elmúlt két évtizedben. 2002-es bajnoki címét majdnem húsz évvel később, 2021-ben tudta csak megismételni a lisszaboni csapat, amelyet akkor már fél éve Amorim irányított. A Benfica korábbi játékosa a harmadosztályú Casa Piánál kezdte edzői pályafutását 2018-ban, onnan került a Braga B csapatához. Fél év múlva már a nagyokat irányította, és ekkor kezdett el rá felfigyelni a szakma is: 2020. január 17. és február 15. között a Braga kétszer-kétszer legyőzte a Portót és a Sportingot, egyszer pedig a Benficát. Amorim összesen tizenhárom meccsen ült a Braga kispadján, és ezek közül tízet megnyert. 2020 márciusában a Sporting tízmillió eurót fizetett érte, ami akkoriban a harmadik legnagyobb összeg volt, amit edzőért adtak. A 2019/2020-as szezont még a negyedik helyen zárta Amroimmal a Sporting, egy évvel később viszont már bajnok lett, ami 2002 óta az első portugál elsősége volt a csapatnak. Ezt a sikert azóta idén újra megismételték.
A 2023/2024-es idényben a Sporting nemcsak pontszámban múlta felül a Benficát és a Portót, hanem a rúgott gólok számát tekintve is. Ez az utóbbi években egyáltalán nem volt jellemző; még 2021-ben, a Sporting legutóbbi bajnoki győzelmekor is kevesebb gólt szerzett az Amorim-csapat, mint két legnagyobb riválisa. Az utóbbi időszakban viszont annyira összeállt a játék, hogy a lisszaboniak 96 góllal fejezték be a 2023/2024-es szezont, és most is már 35-nél tartanak tíz – győztesen megvívott – forduló alatt. A Sporting erejét mutatja, hogy a hét legerősebb európai liga (angol, német, spanyol, francia, olasz, holland, portugál) csapatai közül csak a Paris Saint-Germain (2,58) előzi őt meg (2,41) a büntetők nélküli xG tekintetében mérkőzésenként. Ugyanebben az összevetésben érdemes kiemelni a Sporting védekezését is; nincs ugyanis senki jelenleg, aki kisebb npxGA-val rendelkezne a portugál éllovasnál (0,57).
Kevés olyan teljesítményleíró mutató van, amit nem a Sporting vezet, ezért nem is kezdünk hosszas felsorolásba. Helyette inkább a csapat stílusát igyekszünk bemutatni. A modern fociban a többség már deep build-uppal játszik, vagyis a kapustól kezdi a támadásépítést. Ennek meghatározásához elég megnézni, hogy egy csapat kirúgásainak hány százaléka kisebb 36,5 méternél (az Opta adatokkal működő FBref 40 yardtól tekint egy passzt hosszú átadásnak). Értelemszerűen minél nagyobb ez az arányszám, annál több rövid kirúgása van az adott csapatnak.
A csapat papíron 3–4–3-as vagy 3–4–2–1-es formációban játszik, de deep build-up esetén ez rendszerint 4–2–2–2-re módosul a gördülékenyebb labdakihozatal érdekében. Ahogy az az alábbi meccsjelenetben is látszik, ilyenkor az egyik belső védő fellép a hatos mellé a pálya közepén, miközben a két szárnyvédő magasan helyezkedik. A kapussal kiegészülve ez a formáció jobb szögeket biztosít a gyors rövid passzokhoz, amivel a Sporting megpróbálja kijátszani az ellenfél letámadását. Ez a fajta labdakihozatal nagy fegyelmezettséget és precizitást igényel, de a Sporting 87,7 százalékos passzpontossága mutatja, hogy a játékosoknak nem okoz különösebb nehézséget. A hét legerősebb európai ligát nézve egyébként csak öt csapat, a Paris Saint-Germain (90,1), a Juventus (88,9), a Bayern München (88,6), a Manchester City (88,6) és a Real Madrid (88) rendelkezik jobb passzpontossággal a Sportingnál.
Ha az ellenfél nem támad le magasan, a Sporting 3–2–5-öt játszik labdabirtoklási fázisban. Ilyenkor a feltolt szárnyvédők adják a csapat szélességét, miközben a két szélső a félterületbe húzódik. Ez egyrészt létszámfölényt biztosít a négyvédős rendszerben játszó csapatok ellen, másrészt minden vertikális zónába jut egy ember, ami nagyobb kontrollt tesz lehetővé a támadóharmadban. Az alábbi ábra a Sporting-játékosok átlagos pozícióját és a leggyakoribb passzkapcsolatokat mutatja meg az első cseréig a Casa Pia elleni győztes bajnokiról. Tény, hogy a lisszaboniak kirívóan nagy fölényben (81 százalékos labdabirtoklás) játszottak ezen a meccsen, de az ábra jól szemlélteti mindazt, amit a Sporting képvisel. Egyértelműen kivehető a 3–2–5-ös formáció, a feltolt szárnyvédők pozíciója, a szélsők félterületben történő helyezkedése, a háromszögelések lehetősége és az a brutális dominancia is, amire a Sporting minden körülmények között törekszik. Megint egy nagyon egyszerű statisztikát mondunk, de aligha kell több:
A félterület különösen nagy jelentőséggel bír a támadások során, mivel a Sporting játékában sok a mélységi beindulás és az úgynevezett underlap. A Famalicao elleni bajnoki remek példát szolgáltat minderre. Az alábbi jelenetben azt látjuk, ahogy a csapat középpályása, Hidemasa Morita felismeri a félterületben megnyíló üres területet és mélységi futással támadni kezdi a tizenhatost. Néhány pillanattal később jön is a kiugratás a Sporting szárnyvédőjétől, Morita centerezése után pedig Viktor Gyökeres berúgja a vezető gólt.
A Porto ellen is hasonló jelenetet látunk, amikor az oldalvonal mellett Geny Catamo, Gyökeres és Pedro Goncalves játszik össze. Miután Catamo Gyökereshez passzol, azonnal behúzódik a félterületbe, ahol vissza is kapja a labdát Goncalvestől. A bal lábas szárnyvédő ezután megcsinál egy cselt befelé a védővel szemben, majd a tizenhatos vonaláról megszerzi a Sporting második gólját.
Ha végignézzük a Sporting idei góljait, többet is találunk, ami a félterületből született vagy onnan lett előkészítve. De ennél talán egyszerűbb és szemléletesebb a következő ábra, ami azt mutatja meg, hogy a támadóharmadon belül honnan alakítja ki a helyzeteit a Sporting. (A torzítás elkerülése miatt csak a nyílt játékhelyeteket vettük figyelembe).
Ezeknek az előkészítéseknek Gyökeres az első számú kedvezményezettje. Hiba lenne kizárólag egy embernek tulajdonítani a Sporting sikereit, de nehéz nem összefüggést találni a svéd csatár szerződtetése és a csapat eredményességének jelentős javulása között. A tavaly nyáron igazolt Gyökeres 29 góllal és tíz gólpasszal zárta a 2023/2024-es portugál bajnokságot, idén pedig tizenhat gólnál és egy gólpassznál jár tíz forduló után. A 90 percre vetített rúgott gólátlaga (1,63) jelenleg jobb, mint Harry Kane-é (1,33), Robert Lewandowskié (1,28) vagy Erling Haalandé (1,10). Mindezt úgy ráadásul, hogy Gyökeres nem az a kimondott célember típus, aki a kapu előtt várja, hogy a társak rárúgják a labdát, hanem nagyon komolyan kiveszi a részét a játék más elemeiből is. A 26 éves csatár komplex profiljával már egy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk.
Végezetül mondjunk néhány szót a Sporting labda nélküli játékáról is, hiszen – ahogyan azt a cikk elején említettük – jelenleg a lisszaboni csapat védekezése a legjobb Európában. Magas letámadás esetén a Sporting emberfogással védekezik, amikor is a középcsatár zárja a visszalépő hatos felé vezető passzsávot, míg a szélsők a belső védőket tartják nyomás alatt. A Sporting célja ilyenkor általában az, hogy az oldalvonal mellé terelje és hibára kényszerítse az ellenfelet.
Ezzel egyrészt távol tartják az ellenfelet a kaputól, másrészt kis területre szűkítik a játékot, amibe könnyebb belehibázni. Az ötvédős rendszer egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy valamelyik belső védő kilépjen a vonalából és nyomás alá helyezze az ellenfél csatárát vagy középpályását, tudván, hogy úgyis van mögötte valaki, aki biztosít.
A Sporting teljesítménye valószínűleg most tetőzik Rúben Amorim irányítása alatt, így ebből a szempontból nem jött jókor a Manchester United hívása. A címvédő egyelőre hibátlan és rendkívül meggyőző, de a Porto is erősen kezdett és csak három pont a különbség a két csapat között a táblázaton. A Sporting szempontjából kulcsfontosságú lenne, hogy Amorim helyére egy olyan edzőt találjon, aki a megkezdett úton vezeti tovább az együttest a szezon hátralevő részében.
Aztán nyáron lehet önmegvalósítani, amikor várhatóan Gyökeres is elmegy a Premier League-be, és új megoldásokat kell találni a befejezésekhez.
A szerző Kovács Gábor, a Ferencváros adatelemzője.
The post Rosszabbkor nem is jöhetne a Sportingnak, hogy a ManUnited lenyúlja az edzőjét first appeared on Rangadó.
English (US)