A szükséges 200 ezer helyett három nap alatt 600 ezer támogató aláírást gyűjtött össze állítása szerint George Simion államfőjelölt, a román szélsőjobbos AUR elnöke, aki péntek délután le is adta az íveket a választási bizottságnál. Mások kissé kételkednek: Simion maga is arról beszélt korábban egy interjúban, hogy már 100 ezer aláírást is csak csalással lehet összeszedni, és neki alig három napja volt a gyűjtésre. Ha nem tiltják el, ő lehet a májusra kiírt megismételt elnökválasztás egyik esélyese, aki Calin Georgescu kizárása után begyűjtheti a rendszerellenes szavazatokat Romániában.
A tavaly decemberi román elnökválasztást óriási meglepetésre megnyerő Georgescut kedden zárta ki véglegesen a román alkotmánybíróság. A döntés sokak számára olaj a tűzre: úgy érzik, most bizonyosodott be végképp, hogy a politikai elitet nem érdekli az emberek véleménye, és képesek kizárni egy esélyes jelöltet anélkül, hogy jogerős bírósági ítélet lenne ellene.
Az instant kitörő tüntetéseken ugyan tucatnyi rendőr sérült meg, de a helyzet lehetett volna rosszabb is. Például ahhoz képest, hogy Horațiu Potra, Georgescu zsoldoscsapatának külföldre szökött vezetője, akinek több mint 700, részben Afrikában is bevetett embere volt, azt üzente övéinek, hogy vasvillákkal menjenek Bukarestbe, „hogy megállítsák a globalista puccsot”.
Simion, aki mostanában szívesebben mutatkozik Marine Le Pennel, mint szétkokszolt verőemberekkel, disztingváltan csak annyit mondott a tévében, hogy az utcán kell elevenen megnyúzni a felelősöket. Mellékszál, de lehet még jelentősége: emiatt a pártelnök ellen gyilkosságra való felbujtás gyanújával indítottak eljárást. Bár azt mondja természetesen, hogy csak metaforikusan értette, amolyan képes beszédről volt szó, könnyen lehet, hogy végül őt sem engedik majd indulni a májusra kiírt megismételt választáson.
„Le a diktatúrával!”, „Georgescu az elnök!”, „Nem akarjuk, hogy tolvajok uralkodjanak”
– skandálták a tüntetők a bukaresti Parlament Palota Nicolae Ceaușescu parancsára felhúzott gigantikus épülete előtt, és többen zokogtak a kizáró döntés miatt. Egy gyorsan mémesedő nő azt ordította, hogy ő csak Georgescut akarja, és hogy hol van most a diaszpóra, akik közül olyan sokan szavaztak decemberben a szélsőjobbos jelöltre.
Úgy tűnik, a hangulat azokhoz a devizahiteles és oltásellenes magyarországi tüntetésekhez hasonlít, ahol leginkább az otthon maradó „birkanépet” kárhoztatják a résztvevők, és egyszerre keresik a láthatatlan ellenséget és a kéznél lévő árulókat – csak itt sokkal többen vannak, és ha hagyják nekik, egy elnököt is meg tudnak választani.
„Ezeknek az embereknek minden joguk megvan, hogy haragudjanak egy olyan politikai osztályra, amely süket és közömbös a problémáikkal szemben. Tegnap este óta azt érzik, hogy már nincs szavazati joguk. Igyekszem ezeknek az embereknek a helyébe képzelni magam, akik most egy hamis Messiásban reménykednek. Most még tovább mélyült a szakadék köztük, a politikusok és a hatóságok között. Azoknak több tízezer eurós fizetésük van, nekik minimálbérük. Azoknak megmaradnak a kiváltságaik, nekik pedig a szegénységük”
– írta a tüntetésekről egy Georgescuval amúgy egyáltalán nem szimpatizáló, de a tömeg indulataival empatikusabb újságíró. Mások szerint a hangulat olyan, mint amikor meghalt Bobby Ewing a Dallasban, ami egyszerűen sokkolta a nyolcvanas évekbeli román tévénézőket (igen, Ceaușescu alatt Romániában vetítették a Dallast). Bobbyt végül a forgatókönyvírók feltámasztották, és valami hasonlót várnának most sokan Romániában is.
H2O-Jézus az alkotmánybíróság előtt
Georgescut a hívei leginkább prófétának, nemzeti ezoterikus megváltónak és a decemberi választási eredmény megsemmisítése óta politikai mártírnak látják, aki bátran felszólal az oltásdiktatúra, a csomagolt élelmiszerek és a román politikai elit ellen – és lám, a rendszer nem engedni még csak indulni sem.
Bár a társadalom többi része és a nyugati közvélemény nagyja ugyanőt egy TikTokon Moszkvából épített, Kreml-barát álmessiásnak, kamu ortodox H2O-Jézusnak tekinti, akinek a népszerűsége a hibrid hadviselés sikerének az eddigieknél is ijesztőbb bizonyítéka, politikai eltiltása azért egész Európában új szintnek számít.
Miután a pár héttel korábban lényegében teljesen ismeretlen Georgescu meglepetésgyőzelmét hozó novemberi választás első fordulója után megsemmisítették az eredményeket, azt írtuk, hogy a hibrid beavatkozások legyőzték a szabad választásokat. A kérdés, hogy melyik irányból, és ezért kit milyen mértékben lehet felelősnek tartani – és erről nagyon nincs konszenzus Romániában.
A hatóságok külföldi befolyásolás, illegális kampányköltések és a gyanúsan jól szervezett TikTok-kampány szabálytalanságaira, valamint Georgescu alkotmányellenesnek minősített kijelentéseire hivatkozva hozták meg döntéseiket. Végső soron azzal érveltek, hogy a szélsőjobboldali jelölt kijelentései demokráciaellenesek, megkérdőjelezik Romániai nyugati elkötelezettségét – egy antidemokratikus jelölt indulása pedig túl van a demokrácia határain, a szabad választásnál fontosabb az alkotmány tisztelete.
A választási bizottság kizáró döntését kedden az alkotmánybíróság is egyhangúlag megerősítette, aminek a megalapozottságát azóta újabb közleményekben igyekeznek alátámasztani. A gyors közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor a relatív többség, a megkérdezettek 46 százaléka elhibázottnak és antidemokratikusnak tartja Georgescu kizárását. A három szélsőjobbos pártnak 30 százalék volt az együttes támogatottsága a novemberi választásokon, de ez ahhoz képest is sok.
Korlátozott demokrácia, vasgárdista előképekkel
A kritikusok szívesen hivatkoznak a Velencei Bizottságra, amely rendkívüli jelentésben hangsúlyozta, hogy csak jogerős ítélet alapján lehetne kizárni egy jelöltet. A félelem az, hogy a túlterjeszkedő, politikai döntéseket magára vállaló alkotmánybíróság ítélete veszélyes precedenst teremthet: e forgatókönyv vagy inkább már diagnózis szerint Románia bíróság által korlátozott demokráciává válik, ahol mostantól bármikor előfordulhat, hogy egy demokratikus választást az igazságszolgáltatás és az alkotmánybíróság alapvető mértékben korlátozzon.
Ennyiben a helyzet a harmincas évek végére emlékeztet. Akkor II. Károly román király nem engedte kormányra a győztes pártokat, abszolút monarchiát vezetett be, majd lecsukta és kivégeztette Corneliu Zelea Codreanut, a Vasgárda alapítóját és a szervezet más vezetőit.
Hogy ez a brutális fellépés akkor kudarcba fulladt, annak sok oka volt, többek között az Észak-Erdélyt Magyarországnak visszaadó II. bécsi döntés és a Romániát sokkoló többi területi veszteség is szerepet játszott abban, hogy Károly végül átadta a hatalmat. 1940-ban mindenesetre a fasiszta rémuralmat megvalósító Vasgárda került hatalomra – most pedig ez a légionárius mozgalom az, amire a mai román szélsőjobb jelentős része mint autochton román szellemi mozgalomra szívesen emlékszik nosztalgiával.
Georgescu erre a hagyományra építve játszotta el a politikai programok helyett inkább kinyilatkoztatásokban utazó ortodox-nemzeti gurut, akit közben sikeresen update-elt bevezető szintű konyhaezotériával, és modernizálta a globális jobboldali összeesküvés-elméletekkel az új világrendről, a Nagy Újraindításról és a Gyilkos Vakcinákról.
Georgescu otthon és külföldön is hatékonyan építi a mártírszerepet. Kizárása után azt mondta, a döntés „leleplezte a démont minden csúfságában”, és a Gonoszt a szokásos receptet követve Soros György ábrázatával segített elképzelni.
Néhány hete azt ígérte, megválasztása után az első hivatali napján „betiltja az egész Soros-hálózatot”, majd a kampányát kiszolgáló sajtóban elkezdték a „Soros-vadászatot”, hozzácsapva a feketelistához az állítólag a USAID által finanszírozott szervezeteket is. Georgescut az sem gátolja, hogy a politikai karrierje előtt húsz éven át egy környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetet vezetett, amely sok, most ócsárolt nyugati támogatást kapott.
Román légionárius menni Amerika
Ugyanezzel igyekezett Georgescu az amerikai republikánus jobbszél szimpátiáját is elnyerni, nem teljesen eredménytelenül. Miután J. D. Vance amerikai alelnök Romániára utalva Münchenben arról beszélt, hogy gyenge az a demokrácia, amit egy pár százezezer dolláros TikTok-kampány be tud dönteni, többen arról szivárogtattak, hogy a háttérben az új amerikai adminisztráció erős nyomást fejt ki Romániára, hogy engedjék Georgescut elindulni a megismételt elnökválasztáson.
Végül erre ugye nem került sor, Románia csak az addig házi őrizetben tartott Tate fivéreket engedte ki Amerikába. Arra nincs bizonyíték, hogy Trumpék valóban közbenjártak-e a román szélsőjobb érdekében is, ahogy azt Németországban az német AfD-vel nyíltan megtették. Az viszont tény, hogy Georgescu magát szuverenista politikai üldözöttként megjelenítve Trumphoz hasonlítja magát (akinek ugye a MAGA-mitológiában elcsalták a 2020-as megválasztását), a baloldal áldozataként szólalhat meg a Fox News-ban, és elmondhatja Soros-ellenes összeesküvés-elméleteit Alex Joneson kívül az Elon Musk által rendszeresen hivatkozott Mari Nawfal podcastjában is.
„Újra Soros...” – tweetelte ezután Musk, amikor a román választási iroda érvénytelenítette Georgescu jelöltségét.
A döntést a Trumphoz erősen igazodni próbáló lengyel elnök is bírálta: „nagyon aggasztó, és nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – mondta Andrzej Duda. A Fidesz közben feltűnően óvatos Georgescuval kapcsolatban. Ez bizonyára annak köszönhető, hogy lehetetlen lenne nekik jól helyezkedniük. Miközben a Nyugat-ellenes, magát szuverenistának mondó, oroszbarát jelölt alapállása jól passzolna a magyar kormánypárt szövetségesei közé – mondjuk Fico és Dodik mellé a csoportképeken –, mégsem állhatnak ki nyíltan a magyarellenes román szélsőjobb és a fasiszta légionáriusokkal folytonos figura mellett. Még ha az erdélyi magyar szavazók közül szimpatizálnak is vele néhányan, ez lehetetlen helyzetbe hozná az RMDSZ-t, amely a romániai centrumpártokkal van szövetségben.
Az oroszok, akik a román hatóságok szerint lényegében kitalálták és felépítették Georgescut – hogy Moldova után hibrid háborút indítsanak a NATO keleti szárnyán kulcsszerepet játszó Románia ellen is –, ennél jóval könnyebben nyilatkoznak. Igaz, nekik nagyjából mindegy: Románia a közelmúltban két orosz diplomatát utasított ki a Kreml bukaresti nagykövetségéről azzal a váddal, hogy ők irányították a háttérből a Georgescuhoz közeli államellenes összeesküvést. Hogy ennek a szervezkedésnek a jelentőségét mennyire tupírozzák fel, nem tudni, kicsit gyanús azért, hogy az állítólagos szellemi vezető egy 101 éves fogatlan tábornok volt.
Az orosz nagykövet Szolovjovnak, a véresszájú moszkvai főpropagandistának a héten arról nyilatkozott, hogy a románok csak megpróbálják belerángatni Oroszországot egy belpolitikai konfliktusba a brüsszelita és a nemzeti erők között, amihez Moszkvának természetesen semmi köze. „Az ilyen kijelentések negatív hatással vannak az orosz–román kapcsolatokra” – figyelmeztetett.
Make Romania Great Again
A májusra kiírt megismételt elnökválasztásnak így komoly geopolitikai tétje van. A politika által mindig is erősen befolyásolt román igazságszolgáltatás és alkotmánybíróság számára ez a hibrid háborús fenyegetésként azonosított küzdelem és az ország EU- és NATO-elkötelezettségének jövője, amire időnként csak az alkotmányosság tiszteletben tartásaként hivatkoznak, láthatólag fontosabb, mint a szabad választás és választhatóság jogának érvényesítése.
Hogy ez kontraproduktív lesz-e, és még inkább megerősíti a rendszerellenes véleményeket, vagy a kemény állami fellépés képes-e inkább a mérsékeltebb erők felé visszaterelni a kritikus szavazók egy részét, a következő hetekben fog eldőlni.
A jelöltté váláshoz szükséges 200 ezer aláírást a kandidálók szombat estig adhatják le, de az eddig történtek alapján az is kérdés, kiknek hagyja jóvá a jelöltségét a választási bizottság.
A szuverenista/szélsőjobbos/rendszerellenes szavazatokra George Simionon kívül még vagy négyen mennének rá. Köztük van az indulását bokszkesztyűben bejelentő turbójavasasszony, a hónapokkal ezelőtt egyszer már az indulástól eltiltott Diana Șoșoacă, aztán Georgescu pártjából az átlagnál is jobban összevissza beszélő (ez persze nem feltétlenül hátrány) Anamaria Gavrilă, de még Victor Ponta volt miniszterelnök is.
Utóbbi tűnik most a legérdekesebbnek: Ponta idáig a szociáldemokratáknál volt, most azért tették ki a pártjából, mert elindul független jelöltként, amivel saját pártjának és szövetségeseinek lesz az ellenfele. Az, hogy a korábbi miniszterelnök, a román politika mércéjével is nagy kavarógép Ponta is Georgescu támogatóira hajt, sokat elárul a politikai közhangulatról, amiben a siker kulcsa, ha elhiteted magadról, te nem a „rendszer” embere vagy.
Ponta ezerrel dolgozik az új imázson, Donald Trumpot követve Make Romania Great Again baseballsapkában, vörös nyakkendőben fotózkodik – hogy az nála a posztkommunizmus vagy a republikánusok jele, mindegy, soha nem igazán számított az elvek emberének, és ezzel nincs egyedül Romániában sem.
A másik oldalon a kormánypártok közös jelöltje (Crin Antonescu) és a nagyjából liberálisnak elkönyvelt bukaresti polgármester (Nicușor Dan) számít az esélyesek közé. Ponta és a szélsőjobb talpon hagyott jelöltjével együtt a mai állás szerint valószínűleg közülük kerül ki Románia következő elnöke – de ebbe a bíróságoknak is meghatározó beleszólásuk van, nemcsak a választóknak.
English (US)