égen minden felhőt, de csak a bárányokat,
fehéreket, azoknak nincs esőkulcsuk a záporhoz,
csak bégetnek csendesen, mint az emberek.
Pedig milyen jó lenne egy kis hűsítő eső!
Csuklunk a lankasztó hőségben,
emlegetnek minket a derék ősök,
a hősök, akik klottgatyában is vitézkedtek.
Mi meg itt ülünk a készben, s lessük a semmit,
mert már nincs olyan, amit megszerezhetnénk,
bárgyú pofánkat maszk rejti az utcán,
simán letol az albán pékségben az eladónő,
ha csupasz képpel akarunk venni mindennapi kenyeret.
English (US)