Száj- és körömfájás: ilyen módszerrel ölik le az állatokat

A genetikai adatoknak hála megvan a Magyarországon azonosított ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) konkrét kórokozója, ami elviekben megnyithatja az utat a vakcinázás előtt. Csakhogy a készítmény használatát alaposan át kell gondolni, mivel az részmegoldást kínál csupán, a járvány tényleges felszámoláshoz elengedhetetlen az érintett állományok felszámolása.

Az RSzKF nagyjából 50 év óta először bukkant fel Magyarországon, a betegséget március elején észlelték egy Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarha-telepen. A vírus rendkívüli fertőzőképessége miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elrendelte a helyi állatok levágását, emellett országszerte különféle korlátozásokat vezettek be – még a Hortobágyi Vadasparkot is bezárták.

A kórokozó emberre minimális fenyegetést jelent, a párosujjú patások körében azonban brutális pusztításra képes – erről, illetve magáról a kórokozóról itt írtunk bővebben.

A vírus jelenléte az állattartók rémálma, amennyiben a járvány elszabadul, annak nagyon súlyos gazdasági következményei lehetnek.

Az elmúlt időszak híradásai nyomán a többség ma már tudja, hogy az RSzKF elleni bevett módszer a betegség által sújtott állományok teljes levágása, a vírus tombolásának a tényleg elképesztő ragályosság miatt csakis ez szabhat gátat. Dr. Kemenesi Gábor virológus korábban a 24.hu-nak azt mondta, emellett a vakcináció jöhet számításba, ehhez viszont ismerni kell az adott kórokozó genetikai adatait – a száj- és körömfájás vírusa úgynevezett szerotípusokba sorolható az antigének változatai alapján.

Szajki Bálint / 24.hu Szakértő dolgozik a kisbajcsi telepnél a betegség azonosítása után.

Ezúttal a Nébih sajtóosztályához fordultunk, hogy megtudjuk a védekezés lehetséges módszereinek technikai oldalait, többek között azt, hogy miként zajlik az állatok leölése, illetve hogy mi indokolhatja a vakcina alkalmazását.

Kábítás után ölnek

A Nébih a vírus felbukkanása után számos intézkedést hozott:

• elrendelte a kisbajcsi telepen a zárlatot, valamint a teljes, 1400 egyedet számláló állomány felszámolását;
• a telep körül 3 kilométeres védőkörzetet, illetve 10 kilométeres felügyeleti körzetet alakított ki, ezekben tilos a vadászat;
• március 17-ig Győr-Moson-Sopron vármegyében betiltotta a fogékony állatfajokat bemutató rendezvények megtartását;
• emellett kereskedelmi korlátozásokat is bevezetett.

Az állatok ilyen mértékű, tömeges leölésekor a Nébih szerint ugyanolyan állatjóléti szabályokat kell követni, mint a „békebeli” levágásoknál. Az állatokat a lehető leghamarabb, az állategészségügyi és állatvédelmi előírásokkal összhangban pusztítják el, miközben fokozottan ügyelnek arra, hogy a betegség terjedésének kockázatát elkerüljék a felszámolás, majd az ártalmatlanítás során.

Az eljárás a lehető leghumánusabb, első lépése az állatok kábítása úgynevezett behatoló rögzített závárzatú eszközzel – ez egy pisztolyszerű tárgy, amelyet az állat fejéhez tartva kell használni. A kábítást követően ellenőrizni kell, hogy az állat valóban eszméletlen-e.

A Nébih szerint maga a leölés vértelen, és csakis megfelelően felkészített szakemberek végezhetik. A leölést követően szintén szükséges meggyőződni az adott példány pusztulásáról.

A szokásos levágáshoz képest a járványügyi okból elrendelt leölés annyiban más, hogy itt az elhullást követően nincs elvéreztetés.

Ezzel tudják minimalizálni a kórokozók terjedésének lehetőségét.

Megvan a szerotípus

Lapunk megkeresésére a Nébih elárulta: a Magyar Nemzeti Referencia Laboratórium időközben azonosította a vírus szerotípusát, és úgynevezett O típusú RSzKF-vírusról van szó. Ez nem azonos a Németországban idén januárban detektált, Törökországhoz köthető változattal. Az Európai Unió referencialaboratóriuma által végzett teljes körű elemzés még folyamatban van.

Karar Essa / ANADOLU / Anadolu via AFP Állatok vakcinációja Irakban.

A szerotípus azonosítása a megfelelő védőoltás legyártásának nulladik lépése. Fontos kiemelni, hogy kizárólag az EU Bizottság engedélyével lehet vakcinázni, a használható készítmények pedig kereskedelmi forgalomba nem kerülnek.

A Nébih szerint betegség elleni vakcinázás többek között akkor merülhet fel, ha a fertőzött állatokban a vírusürítési időszakot le akarják csökkenteni, mert a leölés mondjuk hosszabb időt vesz igénybe.

A vakcinázás viszont csak kiegészítő megoldás, később a beoltott állatokat is le kell ölni, ugyanis az ország csak így nyerheti vissza az RSzFK-mentességet.

A vakcina tehát bizonyos esetekben hasznos eszköz lehet a terjedés korlátozásában, de inkább csak támogató technikáról van szó, a széles körű alkalmazása pedig késleltetheti a kereskedelmi korlátozások feloldását.

A készítményt itthon a Nébih vásárolhatja meg, illetve biztosíthatja. Az Európai Unió vakcinabankjához (EUVB) minden tagország, így Magyarország is hozzáfér, innen igényelhető a szer, esetleg más tagállam által legyártott vakcinákból is lehet vásárolni, amennyiben azt a tagállami hatóság lehetővé teszi. Németországban például utóbbira is van lehetőség.

A vakcinázási stratégiát az adott járványhelyzet határozza meg. Lehetséges a járványgócban vakcinázni, több kitörés esetén pedig egy járványgócok körüli vakcinázott állatokból álló védőzónát kialakítani. A már említett késleltetés miatt ugyanakkor alaposan át kell gondolni az eljárást, hiszen minél több állatot oltanak be, annál később kaphatja vissza a régió a mentességét.

Kapcsolódó

A tehenészettől a dögkútig – megrázó fotókon a fertőzött szarvasmarhák utolsó útja

A legutóbbi járvány óta a védekezés annyira hatékony volt, hogy az utóbbi évtizedekben nem vakcináztak – mondta lapunknak a megye korábbi szarvasmarha-egészségügyi szakállatorvosa.

The post Száj- és körömfájás: ilyen módszerrel ölik le az állatokat first appeared on 24.hu.