„Szegednek népe, nemzetem büszkesége!” – Kossuth ikonikus beszédét idézték meg március 15-én Szegeden

A szegediek idén is méltó módon emlékeztek meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az ünnepség egyik legkiemelkedőbb pillanata az ikonikus Kossuth-beszéd felelevenítése volt azon az erkélyen, ahol egykor maga a kormányzó is szólt a szegediekhez. A történelmi jelentőségű beszédet egy színvonalas irodalmi és zenés műsor tette felejthetetlenné, amelyben a Szegedi Nemzeti Színház művészei, a Szeged Táncegyüttes és elismert népzenészek is közreműködtek. Az ünnepi szónok Szabó Sándor országgyűlési képviselő volt, azonban a rendezvény minden emelkedett pillanata ellenére sajnálatos módon kevesen voltak jelen.

1848-ban Kossuth Lajos toborzó körútjának egyik emlékezetes állomása Szeged volt, ahol az ikonikus Klauzál téri erkélyről szólt a város népéhez. Az idei ünnepség során ezt a történelmi beszédet idézték meg a Szegedi Nemzeti Színház művészei, és a szavak ereje most is megérintette a hallgatóságot.

“Szegednek népe, nemzetem büszkesége!” – hangzott el ismét az ikonikus mondat, amely egykor a forradalmi hevületet szította, ma pedig a nemzeti összetartozás jelképévé vált. Az előadást a város történelmi örökségéhez méltó módon állították színpadra, a résztvevők pedig egy valódi időutazás részesei lehettek.

A polgármester távolmaradása és a megemlékezés üzenete

Bár a rendezvény minden tekintetben méltó volt az 1848–49-es forradalom szellemiségéhez, Szeged polgármestere, Botka László nem vett részt az ünnepségen. Távolléte sokaknak feltűnt, de a jelenlévők így is egy felejthetetlen műsort láthattak, amely a szabadság eszméjének örökségét hirdette. A Kossuth-beszéd felidézése, a színészek előadása, a népzenei betétek és a táncos produkciók mind hozzájárultak ahhoz, hogy a forradalom emlékezete Szegeden újraéledjen, még ha a nézőszám elmaradt is a várttól.

Az ünnepi műsort egy különleges irodalmi összeállítás is gazdagította, amelyet a Szegedi Nemzeti Színház művészei – Ács Petra, Menczel Andrea, Károlyi Krisztián, László Gáspár és Krausz Gergő – adtak elő. A programot Krausz Gergő szerkesztette, aki érzékenyen válogatta össze a szabadság és nemzeti összetartozás témáját körüljáró irodalmi részleteket.

A műsort még emlékezetesebbé tette a Szeged Táncegyüttes látványos fellépése, amely a magyar néptánc erejével és dinamikájával elevenítette fel a forradalom szellemét. A koreográfiát Gombos András művészeti vezető álmodta meg, aki olyan látványvilágot teremtett, amely egyszerre volt hagyományőrző és modern színpadi élmény.

Népzene a szabadságharc jegyében

A rendezvény egyik legkülönlegesebb része a „Szárnya, szárnya” című népzenei összeállítás volt, amelyben három kiváló művész működött közre:

• Csizmadia Anna – Junior Prima-díjas énekes,
• Nagy Gábor – Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett népzenész,
• Szokolay Dongó Balázs, az egyik legismertebb magyar népzenész.

A három előadó hitelesen és szenvedélyesen tolmácsolta a szabadságharc népzenei hagyományait, az érzelmekkel teli dallamok pedig tökéletesen illeszkedtek a történelmi témájú műsorhoz.

Az ünnepség szónoka Szabó Sándor az MSZP országgyűlési képviselő volt, aki beszédében hangsúlyozta: március 15-e lehetne az az ünnep, amely összeköti a magyarokat, hiszen a polgári értékrend, a sajtó szabadsága, a törvény előtti egyenlőség és az Európához tartozás olyan eszmék, amelyeket mindannyian büszkén vállalhatunk.

Felemelő ünnepség, alacsony részvétellel

Bár a műsor kiemelkedő színvonalú volt, sajnos a rendezvény látogatottsága elmaradt a várttól. Ennek ellenére azok, akik ott voltak, egy különleges és tartalmas program részesei lehettek, amely méltó módon tisztelgett az 1848–49-es hősök előtt. A színészek, táncosok és zenészek közreműködésével a történelem ezúttal nem csupán emlék volt – hanem egy élő, lélegző üzenet a ma embere számára.