Szellemek riogatták kis korában Erzsébet királynőt és húgát

2 éve ezelőtt 102



bohócdoktor szja 1% felajánlás

A középkori eredetű kísértethistóriák a 19. században élték fénykorukat. Számtalan legenda szól arról, hogy a kastélyok falai között kísértetek tanyáznak, és még manapság is sokan esküdni mernének arra, hogy belefutottak egyik-másik történelmi alak szellemébe a régi főúri lakokban. Talán nem túlzás: a glamisi kastély az ott „kísértő” fantomok nagy száma miatt kenterbe veri az összes többi főúri szellemtanyát. A Skócia keleti részén elterülő Glamis községben 1372-ben fogtak építkezésbe: II. Róbert skót király magas ranggal és a Strathmore-völgy földjeivel ajándékozta meg John Lyont, a későbbi főkamarást, aki nem sokkal ezután oltárhoz vezette az uralkodó leányát, ­Johanna hercegnőt. A 15. századig még csak egy kúria állt a területen, ami aztán a századok alatt hatalmas kastélykomplexummá bővült, és a téglaszínű monstrum elátkozott kastélyként vonult be a történelembe. Itt töltötte gyermekkora nagy részét Elizabeth Bowes-Lyon, VI. György brit uralkodó felesége, a nemrég elhunyt királynő édesanyja. Queen Mum II. Erzsébetnek nem a kastélyban adott életet, de kisebbik leánya, Margit­ hercegnő itt született.

A glamisi kastély ma egy grófi család tulajdona (Fotó: Getty Images)

Maga az anyakirályné is meg volt győződve arról, hogy többször látta a Szürke Hölgy néven ismert szellemet: a kápolna egyik padsorában üldögélt. ­Timothy Bowes-Lyon, az unokaöccse ugyancsak látta a jelenést. Úgy tartják, a Szürke Hölgy egy bizonyos Janet Douglas szelleme. Glamis egykori úrnőjét, akit a történetírók elbűvölően szépnek és feddhetetlennek írnak le, V. Jakab király boszorkánysággal vádolta meg, majd börtönbe vetette, és megkínoztatta. 1537. július 17-én az edinburghi vár területén felállított máglyán lelte halálát akkor tizenhat éves fia, John szeme láttára. Az ellene felhozott vádakról idővel bebizonyosodott, hogy hamisak, így az uralkodó özvegye, Lotaringiai Mária királyné visszaadta a családnak a kastélyt. Ezután John volt az első, aki látta édesanyja kísértetét.

A glamisi szörny

De nem csak a fakó nemesasszony felbukkanása szolgáltat alapot a glamisi rémtörténetekhez. Thomas Lyon-Bowes elsőszülött gyermeke, ifjabb Thomas „1821. október 21‑én született, és ugyanazon nap meghalt” – de csak papíron. A legenda szerint a gyermek torzszülöttként jött világra, ezért a szülei meghamisították az anyakönyvi kivonatát, őt pedig örökre elzárták a külvilágtól. „A kamrában egy szörnyeteg élt, aki a vár ura cím és a kastély jogszerű örököse, ám borzalmas kinézete miatt eltüntették a kíváncsi szemek elől” – állította a Notes & Queries folyóirat 1908‑ban. Ez sokak szerint azonban csak alaptalan mendemonda, ugyanis az említett utód sírjának egyáltalán nincs nyoma. Egyesek szerint a birtokon található ­Calder-tóban is egy félig ember, félig varangy szörny él.

Erzsébet (balra) és Margit hercegnő gyerekkorában sok időt töltött a skót kastélyban (Fotó: Archív)

Ördögi kártyavetés

Egy másik kísértet „eredete” 1486-ra nyúlik vissza. Az ­Ogilvy klán néhány tagja egy családi viszály miatt a glamisi kastélyban keresett menedéket, ám az akkori várúr inkább úgy döntött: bezárja és magára hagyja őket egy titkos szobában. Állítólag beleőrültek az éhségbe, és felfalták egymást – Rohanó Jack ezért csont és bőrként kísért. Egy 17-18. században élt fekete bőrű apród szellemét is látni vélik, akárcsak azt a kék szobában felbukkanó lelket, akinek megjelenését kockacsörgés kíséri – az egyik 15. századi tulajdonos kártyajáték közben állítólag lepaktált az ördöggel… És ha hihetünk a beszámolóknak, az egyik szobából dühös kiáltások és szitkozódások is kiszűrődnek.

Valóság és fikció

II. Malcolm skót királyt 1034‑ben gyilkolták meg Glamisben, ahol a királyi vadászház állt. ­Shakespeare Macbeth című drámájában a névadó tábornok a glamisi kastélyban él, bár a valóságban Macbeth királyt semmi nem fűzte a skót főúri lakhoz. Igaz, III. Karóbahúzó Vlad havasalföldi fejedelem sem élt a törcsvári kastélyban, a populáris kultúra mégis Drakula gróf lakhelyeként ismeri a brassói várkastélyt.

Valamennyi legenda egy közös mítoszra vezethető vissza: a nemesi címerlevelet szerző John Lyon állítólag elvitette az ősi kelyhet a család fortevioti székhelyéről, azonban ezt nem lett volna szabad megbolygatnia. A történet szerint ezzel nemcsak saját magára szabadított átkot, hanem az utódaira is.

A kiemelt képen Margit hercegnő, Erzsébet anyakirálynő és II. Erzsébet (Fotó: Getty Images) 

The post Szellemek riogatták kis korában Erzsébet királynőt és húgát first appeared on Story.

Olvassa el a teljes cikket
Hírek, információk, naprakészen! Hírek, érdekességek, Neked!