oltalmam, mentsváram.
Házam a csend
zajos világtól távol,
idebenn.
Házam az én életem,
sok munkám, végzetem,
vakolattól virító falak,
csendes, békét áldó, szép kis lak!
Nem palota az én házam,
nincs sok szoba és lakosztály,
de ez az enyém, az én váram,
bátran, reménnyel kopogtassál!
Isten hozott, fogadd szeretetem,
honnan jöttél, ki voltál, nem nézem,
az én házam fedél, csepp a tengerben,
hol fáradt, tiszta szívű ember megpihen.
Az én házam sok rosszat megélt,
könnyeket és kínokat átélt!
Látta az időt s a gyötrelmet,
látta az összes könnyemet,
nem szólt, csak oltalmat adott,
hisz csak egy ház! Nem szólhatott!
Az én házam ajtaján ki van írva,
ez a béke és szeretet háza!
Hagyd kint ártó szándékod,
a szíved tárd ki, mikor ajtóm kinyitod,
s légy áldott vendégem,
honnan jöttél, ki voltál, nem nézem!
Az én házam a te oltamad,
békés, csendes, nyugalmad!
Isten hozott, kedves vendég!
Házam falai számodra is menedék!
Az én házam a te oltalmad,
tiszta szívből vendégül látlak,
az én házam az én váram!
Áldott szeretettől roskadozó kis házam!
English (US)