Sziszák Pál: Őszből tél

1 év ezelőtt 64



bohócdoktor szja 1% felajánlás
Sokszínű az ősz, bár lassan fehér akar lenni,
Csak azt nem tudom még, hogy mit akarok tenni.
Levélként hulljak, vagy esőcseppé váljak,
Hogy színfoltja legyek eme tarka világnak?
Mire végképp eltűnnek a színek,
Az ősz elmúlik, és híre megy a télnek.

Nem felejtem soha gyermekkorom telét.
A szabadság szelét, az otthon biztos melegét.
Végtelen hó takarta a tájat, és fehér fényű égies fátyla.
A szemünk elveszett a fénylő ragyogásba`.
Finom szelével mosolygó arcunkat mosta, mint édes gondozó,
Vigyázott ránk teljes nyugalomban.
Olvassa el a teljes cikket
Hírek, információk, naprakészen! Hírek, érdekességek, Neked!