de te is tudod, bánkódni nem jó.
Engedd el, hagyd magad mögött,
ne cipeld soha, mint nehéz rögöt!
Ne szennyezze be lelkedet harag,
egyszerűen tedd túl rajta magad!
Bizony, ha rólad a sértés lepereg,
ki megbántott, majd azon kesereg.
Ne engedd a lelkeddel játszani,
kénye kedve szerint annak ártani!
Legyen rendíthetetlen öntudatod,
a sértést nem kell mellre szívnod!
Irigység, gonoszság, rosszindulat,
világunkban ez lett a sorsfordulat.
Ne engedd hát, hogy hasson rád,
tégy úgy, mintha nem is hallanád!
Ne legyen ezért haragvásod ellene,
nézd el neki, mert ilyen az ő jelleme!
Legyen mindig nyugalom lelkedben,
így teremthetsz békét a szívedben.
Haragvásoddal önmagad bántanád,
a nyugalmadat soha nem találnád.
Távozna szívedből az igaz szeretet,
nem találnál soha boldog perceket.
Érezned kell, hogy aki téged sértett,
ezzel csupán az egójából veszített.
Ő bizony, sajnos, ennyire volt képes,
aki mások szemében nem értékes.
Ne zavarjon, hogy más mit csinál,
terólad bárkinek akármit pletykál!
Engedd ki lelkednek fénylősugarát,
szárnyaltasd a boldogság madarát!
Kalitkába zárva, bizony, rab marad,
így attól nem érezheted jól magad.
Légy elnéző, tudjál megbocsájtani,
jobb boldogan, tiszta lélekkel élni.
Légy örökké szabad, mint a madár,
engedd el mindazt, ami nagyon fáj!
Ne legyen jónak ellensége a harag,
jobb, ha a béke lelkedben megmarad.
Tedd szabaddá önmagad, életedet,
legyen úrrá szívedben a szeretet!
Mondj egy imát azért, ki vétkezett,
Isten megáldja érte a te lelkedet.
English (US)