- A Mi Hazánknál finoman szólva sem Zelenszkijnek szurkolnak.
- Toroczkai egész országos gyermekmozgalmat vizionál.
- Az se baj, ha a Fidesz ellopja a programpontokat, a lényeg, hogy megvalósulnak.
Tavaly ilyenkor Dúró Dóra különös fantazmagóriáját hallgathatták végig a Pilvax közben március 15-ézők egy homoerotikus Netflix-sorozatot néző fülöp-szigeteki munkásról. Idén ebből semmit nem kapott az a párszáz fő, aki töretlenül az ország harmadik, egyben legradikálisabb jobboldali pártjának eseményét választotta a nemzeti megemlékezésre.
Nagy szó, hogy ott voltak, hiszen a legutóbbi felmérések szerint a párt épphogy csak képes lenne bejutni a parlamentbe, miközben a Fidesz épp a Mi Hazánk programpontjaival robbantotta be a politikai szezont, és próbált csapdát állítani Magyar Péternek és a Tisza Pártnak.
Talán ezért is köszönte meg beszéde elején Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a jelenlevőknek, hogy még mindig jelen vannak, hogy „a rögös utat járják, és hogy nem hagyják, hogy megtévesszék őket azok a szirénhangok, amelyek a könnyebb utat ígérik”.
Ki az ellenség?
Toroczkai azzal kezdte, hogy szerinte nem az oszmánok, az oroszok és a labancok voltak a magyarok igazi ellenségei, mert „soha nem féltünk tőlük”. Érdekes megfejtés azt mondani, hogy attól még, mert valakitől nem félünk, még nem lehet az ellenségünk. Toroczkai beszéde kicsit szétszórt volt, feltehetőleg szokásához híven nem is volt előre megírva.
Mindenesetre szerinte a magyarok legkomolyabb ellensége „az a közöny. (...) Amely miatt nagyon sok honfitársunk nincs kint az utcákon. Amely arról szól, hogy úgysem tudunk semmin sem változtatni.”