Az Eurostat adatai szerint az Oroszországba irányuló uniós export értéke 2024 júniusában 2,4 milliárd euró volt, ami háromszor kevesebb, mint 2021, az utolsó békeév azonos hónapjában. Sőt: ez a legalacsonyabb szám 2003 januárja óta, úgy is, ha figyelmen kívül hagyjuk az inflációs hatásokat. Még szemléletesebben igazolják az uniós szankciós politika sikerét egyes kulcságazatok számai. A gépeknél és berendezéseknél a visszaesés tízszeres, itt a három évvel korábbi 3,5 milliárd euróhoz képest 365 millió eurónál tart az orosz import. Ami az elektromosáram-termelő berendezéseket illeti, ott 35 millióról 30 ezer euróra zuhant a uniós–orosz kereskedelem, ez 99,91 százalékos csökkenés.
Ám a siker nem kis részben csak látszólagos, mivel a szankciós politikában továbbra is komoly lyukak vannak, írja a Berlini Carnegie Központ honlapján megjelent elemzésében Alekszandr Koljandr. Az Európai Politikai Elemzések Központjának (CEPA) munkatársa szerint a harmadik országok közreműködésével megvalósuló reexport továbbra is visszaveti a vonatkozó intézkedések hatékonyságát.
Koljandr meghökkentő adatokkal bizonyítja állításait. Az említett áramtermelő berendezésekből Törökország 42 százalékkal vásárolt többet az Európai Uniótól, míg az Egyesült Arab Emírségek 5,5-szer annyit, mint korábban. Még beszédesebbek a számok az Oroszország számára kiemelten fontos repülőgép-alkatrészek terén. A háború előtt az oroszok 13 millió euró értékben vásároltak ilyeneket az Európai Unió országaitól, most 0-n állnak. Az Emírségek az alkatrészimportot az előző mértékek 15-szörösére növelték, 23,6 milliónál járnak, de a törökök kereskedelme is harmadával, 12,7 millió euróra nőtt.
Kritikus, egyben abszurd fejleményekkel teli terület a tengerhajózási navigációs eszközöké is. Ezek iránt egyáltalán nem érdeklődtek az olyan államok, mint Örményország vagy Kirgizisztán, ami nem meglepő, lévén, hogy nincsenek tengereik. Ehhez képest a totális háború kezdete óta mindkettő aktív ezen a vonalon, annyira, hogy 2024 januárjában Kirgizisztán közel 1 millió, Örményország 6,5 millió euró értékben vásárolt hasonlókat az EU-tól.
A sokszor emlegetett mikrochipeket a háború kezdete óta alapvetően a kínaiaktól szerzik be az oroszok, de nem kizárólag – az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az Európai Unióból is kaphatnak ilyeneket. Másképpen nehéz lenne megmagyarázni, hogy Örményország mikrochipimportja például a 8-szorosára nőtt. Ezek után nincs abban semmi meghökkentő, hogy az ukránok rendszeresen találnak nyugati alkatrészeket, chipeket a rakétákban, amelyekkel lövi őket az orosz hadsereg.
English (US)