Húsz óra múlt huszonnyolc másodperccel.
Az éhező vendégeket kínáljuk finom sóspereccel!
Ha kimennek a mosdóba, tagságukat bizonyíthatják a kék karpereccel.
Sziasztok, Gizi vagyok!
Szia Gizi! mondják.
Az is csak velem történhet, csak nálam vannak ilyen bajok,
Hogy a macskám éhes és folyton nyafog,
Főleg akkor, mikor telefonon tárgyalok!
Sziasztok, a nevem István,
Nem hallok oly kristálytisztán.
És az is csak velem történhet meg, hogy nem szereplek a listán,
Hiába szóltam az Instán!
Sziasztok, a nevem Ákos,
A tésztám sosem elég mákos!
Mindig velem esik meg, hogy olyankor zár be a város
Minden boltja, mikor éhségem már átkos.
Én vagyok az a János,
Kinek szeme mindig álmos!
Próbáltam már több gyógyírt, de mind áltudományos!
Az is csak velem történhet meg, szólok én, a Jakab,
Hogy fejemről elveszik a kalap!
A nevem Kálmán, szól közbe valaki,
A pólóján annyi áll, hogy Nagaszaki.
Csak velem történik az ilyen, mondja, de nem másvalaki,
Hogy rámijeszt az a kanadai popsztár, mikor a csomót keresem a kákán.
Hirtelen kopognak, majd kinyílik az ajtó,
Nem néz be más, csak Jutka, a takarító-mamó.
Takarítani jött, a felmosóvödrös víz megcsillanó.
Jaj, bocsánat, azt hittem, nincsen itt már senki,
Na, megyek ablakot nyitni, mert a szobát oroszlánszag lengi.
English (US)