Úgy húz magához, mint semmi,
S ha odaérek, nem tudok máshol lenni.
Tér és idő összeszakadnak,
S jelentése nem lesz a szavaknak.
A mindenség megszűnik, s csak te fogsz létezni.
S meghalnék is, csak hogy ennek negyedét
Meg tudjam érezni.
Ha gyönge űrhajómmal megérinthetnélek,
Miljom fokos tűzben gyulladna e lélek.
Nem lenne eszköz, mi méri,
S az űrben is égne. Biz égi
E láng, az Isten maga csiholta,
S beléd helyezte titokba`,
Ha lenne valaha bolond, aki azt hiszi,
Méltó lesz megfogni vagy benne égni,
Vigye hát, és tegyed magadévá.
Megszégyenítjük Ádámot és Évát,
Úgy égünk együtt, úgy halsz s úgy halok.
Ó, mondd, hogy e láng parazsa égni fog,
Mikor az utolsó csillag is felrobban,
És Isten háta is megroppan
Öregségében,
S már csak űr és hamu lesz a kék égen!
Igen lesz a válasz, én érzem.
English (US)