a birtoklási vágy
ami felettünk rabiga
se te sem pediglen én
sem akarhatom hogy
részünkké váljon ennek a hiánya
belülről feszít
akár a hasadó atom
bár kifelé tűnik
magam sem találom
álca mögé bújik a valódi
én az ember
derült égen atomvillanás
a perzselő eszmélésem
magasra nőtt gombafelhő
alatt nyújthat békés
feledést e fegyver
a pánikroham
szeszélye lágyan ringat
belső félelmeim hullámaiban
a tenger
partra sodorta a féktelen
vad indulat
fájdalmát amely
meghúzta a ravaszt
kilőtte méreggel telt
bűnét az akaratom
és az arcokra fagyott minden
aggodalom
ami felett örömálarc
alatta pedig düh-harag halom...
English (US)