rongyfátylat terített,
szétbomolt a hajnal
kövek hidegében.
Márvány feketéjén,
betűk fehérjében
szaggatta a lelkem,
tépte ezer-széjjel.
Szavatok melege
szirmok alatt porlad,
nap ölelt keblére,
a varjak károgtak.
Szemem barázdái
könnyeket folyattak,
rónák végtelenjén
varjak rikácsoltak.
Marasztalt a harang
fájó-jaj szavával,
füstfekete madár
takart be szárnyával.
Sűrű eső esett,
fűzlevél susogott,
ág reccsent,
csendet tört,
varjakat reppentett.
Beszéltek a kövek,
lobbantak a tüzek,
az idő hamuján
ködmadarak gyűltek.
English (US)