Volodimir Zelenszkij kedden késő este a Fox Newsnak azt mondta, Ukrajna elveszítené a háborút, ha Washington, az országa fő katonai támogatója megvonja a támogatást. Az ukrán elnök szerint „nagyon veszélyes lenne, ha elveszítenénk az egységet Európában, és ami a legfontosabb, az az egység Ukrajna és az Egyesült Államok között”.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök azzal az ígérettel kampányolt, hogy véget vet az USA háborúkban való részvételének, és helyette az adófizetők pénzét az amerikaiak életének javítására fordítja. Azt mondta, 24 órán belül véget vet az orosz-ukrán háborúnak, de nem mondta meg, hogyan.
„Ha vágni fognak, szerintem veszíteni fogunk. Természetesen mindenképpen maradunk, harcolni fogunk, megvan a termelésünk, de ez nem elég a győzelemhez, és azt hiszem, ez nem elég a túléléshez” – mondta Zelenszkij.
Arra a kérdésre, hogy Trump képes lenne-e befolyásolni Putyint a háború befejezésére, Zelenszkij azt mondta: „Nem lesz egyszerű, de igen, képes rá, mert erősebb Putyinnál. Putyin gyengébb, mint az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok elnökének ereje, tekintélye és fegyverei vannak, és csökkentheti az energiahordozók árát.”
Sok republikánus azt akarja, hogy az amerikai adófizetők által Ukrajnának nyújtott finanszírozás megszűnjön. JD Vance szenátor, aki Trump alelnöke lesz, rendszeresen tiltakozott az Ukrajnának nyújtott fegyverek ellen, mondván, hogy az USA-nak nincs meg a gyártási kapacitása. Az év elején a müncheni biztonsági konferencián azt mondta, az USA-nak Kelet-Ázsia felé kell fordítania a figyelmét.
Ezt az érzést sok amerikai választó is vallja: a republikánusok 62 százaléka mondta azt a Pew Research felmérésében, hogy az USA-nak nem kötelessége támogatni Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban.
Kedden Ukrajna először lőtt ki az Egyesült Államok által szállított nagyobb hatótávolságú rakétákat orosz területre, egy nappal azután, hogy az UAS engedélyt adott a használatukra. Joe Biden amerikai elnök beleegyezett abba is, hogy Ukrajna gyalogsági aknákat kapjon – mondta a BBC-nek egy amerikai védelmi tisztviselő.
Zelenszkij szerint Ukrajna „nagyon nehéz időszakon” megy keresztül a harctéren.
A Hadtudományi Intézet (ISW) adatai szerint az orosz hadsereg felgyorsítja térnyerését a frontvonal mentén. Az elemzés szerint az orosz erők 2024-ben hatszor annyi területet foglaltak el, mint az előző évben. A közösségi médiában megerősített felvételek és a csapatmozgásokról szóló jelentések alapján az ISW szerint a moszkvai erők idén eddig kb. 2700 km2 ukrán területet foglaltak el, míg 2023 egészében csak 465 km2-t.
Ukrajna meglepetésszerű behatolása az oroszországi Kurszki területre megfeneklett, mivel az orosz csapatok visszaszorították Kijev offenzíváját.
Zelenszkij kemény szavakkal illette Olaf Scholz német kancellárt is, amiért a múlt héten telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. A Fox Newsnak azt mondta, ez „Pandora szelencéje” volt, mert Putyin elszigetelése növeli rajta a nyomást.
A forródrót nem él
A Kreml és a Fehér Ház közötti válságok enyhítésére létrehozott speciális forródrót jelenleg nem használatos – közölte a Kreml, mivel az Oroszország és Nyugat között az elmúlt évtizedek legnagyobb feszültsége közepette nő a nukleáris kockázat.
Putyin kedden csökkentette a nukleáris csapás küszöbét a hagyományos támadások szélesebb körére válaszul. Dmitrij Medvegyev pedig ezután már a III. világháborúval fenyeget.
Moszkva és Washington között 1963-ban jött létre az ún. forródrót, hogy csökkentsék az 1962-es kubai rakétaválságot is okozó félreértéseket, lehetővé téve a közvetlen kommunikációt az Egyesült Államok és Oroszország vezetői között.
„A két elnök, Oroszország és az Egyesült Államok között külön biztonságos kommunikációs vonal áll rendelkezésre. Sőt, még a videokommunikációra is” - mondta a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a TASZSZ állami hírügynökségnek. De arra a kérdésre, hogy ez a csatorna jelenleg használatban van-e, azt válaszolta: „Nem.”
Moszkva szerint az ATACMS, a Washington által eddig Ukrajnának szállított leghosszabb hatótávolságú rakéták bevetése egyértelmű jelzés, hogy a Nyugat a konfliktus eszkalálását akarja.
Zelenszkij már régóta könyörgött Washingtonnak és NATO-szövetségeseinek, hogy engedélyezzék a nagy hatótávolságú fegyverek használatát, mondván, szükség van rájuk az orosz háborús erőfeszítések szempontjából kulcsfontosságú katonai és közlekedési infrastruktúra megsemmisítéséhez.
Moszkva szerint az ilyen fegyvereket nem lehet közvetlen amerikai műveleti támogatás nélkül bevetni, és használatuk Washington közvetlen harcossá tenné a háborúban, ami orosz megtorlást váltana ki.
Orosz diplomaták szerint a Moszkva és Washington közötti válság most az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlítható, amikor a két hidegháborús szuperhatalom a legközelebb került a szándékos atomháborúhoz, és a Nyugat hibát követ el, ha azt hiszi, hogy Oroszország meghátrál Ukrajna miatt.
A Kreml szerint Oroszország a nukleáris fegyvereket az elrettentés eszközének tekinti, és frissített nukleáris doktrínájának célja, hogy a potenciális ellenség számára világossá tegye a megtorlás elkerülhetetlenségét, ha megtámadják Oroszországot.
Peszkov a RIA hírügynökségnek azt mondta, a Nyugat stratégiai vereséget akar okozni Oroszországnak azzal, hogy Kijev mélyen Oroszországba csaphat az amerikai gyártmányú fegyverekkel. „És természetesen Ukrajnát eszközként használják a kezükben, hogy elérjék ezeket a célokat” – mondta Peszkov. (BBC, Reuters)
English (US)