A hasmenéses kakukk

Van, amiben minden ország egyforma, függetlenül az államformájától és attól, hogy liberális, konzervatív, balos, fasiszta vagy akár náci rezsim, esetleg valamilyen királyi ház uralkodjon benne.

Kifelé minden ország megvédi az állampolgárait, ha mások cseszegetik őket. Szóban mindenképp. Függetlenül attól, hogy az ország aktuális vezetése mit gondol ezekről a polgárokról. Többek között és legfőképpen azért, hogy szuverénnek tűnjenek.

Fontos, hogy ennek a kiállásnak semmi köze ahhoz, hogy az adott ország személy szerint mit gondol azokról, akikért fellép külföldön. Egy friss példa: a posztfasiszta szélsőjobb vezette olasz kormány nyíltan, minden diplomáciai eszközt bevetve állt ki az ítéletére magyar börtönben várakozó szélsőbaloldali aktivista jogai mellett. Aki a vád szerint szélsőjobbosnak gondolt magyarokat vert agyba-főbe a nyílt utcán Budapesten. Ő személy szerint már nem is politikai ellenfél, hanem talán ellenség is lehet a szemükben, de mivel ő is olasz polgár, teljes természetességgel képviselték az érdekeit.

A magyar kormány most önleleplező módon szegte meg ezt a mi kutyánk kölyke-konvenciót. Az Unió országai közös nyilatkozatot akartak kiadni, amiben elítélték volna Oroszországot, amiért az betiltott egy rakás európai sajtóterméket, köztük egyetlen magyar újságként a 444.hu-t. Csakhogy egy ország a 27-ből nem értett egyet, így a végén az lett a megoldás, hogy a többi 26 nevében adták ki a nyilatkozatot. Hogy ne egyből derüljön ki, hogy ki szart a fészekbe, a szöveg végül Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselőjének neve alatt jelent meg. A 444 információja szerint a hasmenéses kakukk ezúttal is Magyarország volt.

Ez nem azért szomorú és igen durva, mert pont rólunk van szó. Sőt. Az egész hajcihő csak ingyenreklám a 444-nek. Önös szempontból nekünk kábé a legjobb forgatókönyv, ha a Fidesz-kormány Moszkvával szövetkezve fordul nyíltan ellenünk.

De ha csak kicsit is tágítunk az optikán, kevés szomorúbb dolog képzelhető el, mint hogy a magyar kormány nem véd meg egy magyar lapot, ha azt egy külföldi hatalom oldaláról támadás éri. Ez ugyanolyan, mintha egy magyar állampolgárt nem védenének meg, akit fizikai támadás ér külföldön. Csak itt nem 1, hanem 50 körüli magyar állampolgárról van szó. Illetve arról az alapelvről és az ebből következő gyakorlatról, ami nemcsak demokratikus minimum, hanem speciel még az autokráciákban is ugyanúgy gyakorlat.

Az az ország ugyanis, amelyik nem képes megóvni azokat, akik alkotják, gyengének tűnik.

Érdemes összehasonlítani ezt a magyar kormányzati reakciót mondjuk azzal, amikor egy másik ország - Ukrajna - tett fel egy másik magyar vállalkozást - az OTP-t - a háború nemzetközi szponzorainak feketelistájára. A magyar kormány hevesen és sokszor tiltakozott, sőt később erre hivatkozva nem akarta megszavazni meg az Ukrajnának szánt uniós segélyeket.

A magyar kormány ráadásul nem egyszerűen nem védett meg minket Putyinéktól, hanem tevőlegesen meg is akadályozta, hogy az összes uniós ország egységben tehesse meg ezt. Mindezt Vlagymir Putyin és idegen hatalma érdekében.

Márpedig aki nem kezeli egyformán minden polgárát, az minden polgárát rosszul kezeli. Aki válogat és most X-et nem hajlandó képviselni, az legközelebb Y-nal fogja megtenni ugyanezt. A Fidesz-kormány ezzel hosszú távon maga alatt vágja ki a fát. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy ahol léteznek kivételek, ott egyszer ő is kivétel lehet.

A miniszterelnök eddig sem tűnt a maga urának, ha Oroszország került szóba. Ezzel a lépéssel nyíltan beismerte, hogy már annyi mozgásteret sem kap Moszkvától, hogy a szuverenitásnak legalább a látszatát fenntarthassa.