A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 14 gyanúsítottal szemben fejezte be a nyomozást a cipős ügyben. A bizonyítékok alapján a bűnszervezet több mint 500 millió forinttal károsította meg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt. Most szegedi cégek, és azokkal kapcsolatban álló orvosok kerültek a rendőrség látókörébe.
ORSZÁGOS MÉRETŰRE NŐTTE KI MAGÁT AZ ÜGY
A rendőrség emlékeztet, hogy a gyógyászati segédeszközökre elkövetett költségvetési csalási ügy a KR NNI-ben még 2022 őszén kezdődött a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján. Ugyanis a NEAK hozzájuk eljuttatott adatszolgáltatásai szerint kiderült, hogy gyógyászati segédeszközöket gyártó cégek törvénysértő módon hívják le az egészségbiztosítási alapból a jogszabályban megállapított támogatásokat. Az ügycsoport országos méretűvé nőtte ki magát, miután kiderült, hogy egyre több, gyógytermékeket gyártó cég és orvos érintett. A bűncselekmények felderítésére nyomozócsoportok alakultak, és a KR NNI-n kívül több vármegyei rendőr-főkapitányságon is eljárás indult.
Az ügycsoportban ez idáig 124 embert hallgattak ki gyanúsítottként a nyomozók: 50 orvost, 7 egészségügyi dolgozót, 22 cégvezetőt, 39 céges alkalmazottat és 6 intézményvezetőt.
AZ ÖSSZKÁR MEGHALADJA A 6 MILLIÁRD FORINTOT
A jelenlegi adatok alapján az összkár meghaladja a 6 milliárd forintot, ez az összeg azonban az ügyek előrehaladtával folyamatosan növekszik. Országszerte 30 büntetőeljárás zajlik, míg négy ügyben már be is fejeződött a nyomozás. A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a KR NNI még tavaly nyáron tett pontot egy-egy ügy végére, illetve a Baranya vármegyei nyomozók a múlt héten befejezték egy másik cipős ügyüket is.
KÉT SZEGEDI CÉG ÉRINTETT A MOSTANI NYOMOZÁSBAN
Ezúttal a KR NNI Nyomozó Főosztály első ügyében ért véget a nyomozás. Ebben két szegedi cég érintett. A gyanú szerint a kft.-kel kapcsolatban álló orvosok idősotthonok lakóinak adatait beszerezve írtak fel nekik gyógyászati termékeket úgy, hogy arra nem volt szükségük. Sok esetben meg sem vizsgálták a pácienseket, vagy ha igen, akkor a között és a vény felírása között több hónap is eltelt. A minél több beteg adatának beszerzése érdekében többször előfordult, hogy intézményekbe szerveztek szűrővizsgálatokat. Az adott intézet azonban nem is rendelkezett ortopédiai járóbeteg-szakellátással, mint ahogy az adott cégeknek sem volt ortopédiára vonatkozó működési engedélye. A termékeket így sokszor silány minőségben gyártották le, de előfordult, hogy a páciens meg sem kapta a segédeszközt. Az ezek után járó állami támogatásokat azonban a cégek minden esetben visszaigényelték a NEAK-tól.
HIERARCHIKUSAN MŰKÖDÖTT A BŰNSZERVEZET
A bűnszervezet hierarchikusan és konspirált módon működött. A cégvezetők irányították az illegális tevékenységet, amiben mind az orvosok, mind az alkalmazottak részt vettek. Összesen tíz szakorvost, két-két cégvezetőt és céges alkalmazottat hallgattak ki a nyomozók gyanúsítottként. Bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás és közfeladati helyzettel visszaélés miatt kell felelniük. A gyanúsítottak között kilenc Csongrád-Csanád, három Tolna és két Pest vármegyei személy van. Az általuk okozott kár meghaladja az 500 millió forintot.
TÖBB SZÁZ TANÚT HALLGATTAK KI
A nyomozók a több mint két évig tartó nyomozás során összesen 27 helyszínen hajtottak végre kutatásokat, több száz tanút hallgattak ki és több ezer iratanyagot, valamint hatalmas mennyiségű elektronikus adatot dolgoztak fel. Beszereztek minden olyan bizonyítékot, mely az ügyet vádképessé teszi. A napokban fejezték be a nyomozást, az iratokat a Nógrád Vármegyei Főügyészségnek küldték meg vádemelési javaslattal.