Az elmúlt hetek fókuszában egyértelműen a kormány legújabb, gazdaságpolitikai akcióterve áll. Azt már elárulták, hogy három fő téma köré épül a csomag és összesen 21 pont lesz benne, ahogy azt is tudni, hogy milyen lépéseket akarnak végigvinni. A hétfői Magyar Közlöny egyetlen kormányhatározata is az új akciótervről szól, ám az
lényegében semmilyen új információt nem tartalmaz. Csak az derül ki belőle, amit már eddig is tudni lehetett, hogy a kormány egyetért az akcióterv eszközeivel.
A kormányhatározat egyfajta indoklással indul, miszerint a kormány felismerte, hogy a covid-járvány és a háború miatt megváltozott világgazdasági környezetben új eszközök kellenek ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen. Ennek, pontosabban a 3-6 százalékos gazdasági növekedés kulcsa a gazdasági semlegesség, ami valójában semmi másról nem szól, minthogy Orbán Viktor megtalálta azt a jolly jokert, amivel bármikor bármilyen lépését, döntését megmagyarázhatja. Mindenesetre most erre a kártyára kevésbé lesz szükség, hiszen az új kormányhatározatban a kormány nemcsak azt tűzte ki célul, hogy a gazdaságot újra lendületbe kell hozni, hanem azt is, hogy a gazdaság „lehető legszélesebb köre” részesüljön az újraindításból. Ezért három pilléren nyugszik az új akcióterv:
- jövedelmek vásárlóerejének növelése,
- megfizethető lakhatás biztosítása,
- a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.
Majd tételesen rögzítik, hogy az egyes pillérek különböző pontjaival egyetért a kormány. Vagyis:
1. Jövedelmek vásárlóerejének növelése:
- hároméves bérmegállapodást kell kötni a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel,
- Munkáshitel program jön,
- megduplázzák a családi adókedvezményt.
2. Megfizethető lakhatás biztosítása:
- szigorítják a magánszálláshely-szolgáltatás feltételeit Budapesten (ezzel kapcsolatban már társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a törvényjavaslatát, amely értelmében a négyszeresére emelik a fővárosi Airbnb-k után fizetendő adót, és kétéves moratóriumot hirdetnek az új engedélyek vonatkozásában),
- megvizsgálják a lakásbérlet bérleti díjainak és szerződési feltételeinek szabályozását a fővárosban,
- megvizsgálják, hogyan tudnak segíteni a fővárosi felsőoktatási intézményeknek a megfelelő számú kollégiumi férőhely biztosításában.
- Vidéken a fiataloknak számára új otthonteremtési támogatásokat vezetnek be,
- elindítják a Vidéki Otthonfelújítási Programot,
- a SZÉP-kártyán lévő juttatások 50 százalékát lakásfelújításra is fel lehet használni vidéken,
- az önkéntes nyugdíjpénztári pénzeket is lehet majd lakáscélra használni,
- kidolgozzák, hogy vidéken a munkáltató adókedvezményben részesüljön, hogy a dolgozójának lakhatási (albérlet-finanszírozás vagy hiteltörlesztés) céllal ad támogatást,
- 2026. december 31-ig marad az új lakások 5 százalékos áfája vidéken,
- 5 százalékos kamatplafont szeretnének lebeszélni a bankszektorral a lakáshitelekre.
3. Demján Sándor-program:
- a kis- és középvállalatok számára nagymértékű tőkefinanszírozási programot indítanak,
- elindítják az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programot” a kiemelt gazdasági ágazatok számára,
- meghirdetik a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programot,
- 3,5 százalékra csökkentik a kamatot Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékeinél,
- exportösztönző hitelprogramot indít az Eximbank,
- indít egy kifektetési hitelprogramot is,
- felgyorsítják a hazai kkv-szektort érintő európai uniós programokat,
- csökkentik a kkv-k adminisztrációját, ennek keretében enyhítik a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazását.
Nem fog ezek alapján unatkozni a nemzetgazdasági miniszterünk év végéig, hiszen a 21 pont kidolgozása, kivizsgálása, kialakítása zömében az ő feladata lesz a kormányhatározat szerint. Csupán néhány olyan feladat van, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszternek, vagy más miniszterek bevonásával Nagy Mártonnak kell végrehajtania. Ezekkel legkésőbb december 31-ig végeznie kell.
English (US)