Újabb furcsaságról posztolt Rácz András Oroszország-szakértő, egyetemi tanár Orbán Balázs doktorijával kapcsolatban.
Azt írta, hogy miközben egy számítógépen rámentettek a disszertációt összefoglaló tézisfüzetre, a miniszterelnök politikai igazgatója éppen úton volt Dunaszerdahely felé, egy könyvbemutatóra.
Ráadásul a számítógép sem Orbán Balázsé volt. Rácz pénteken fedezte fel, hogy a tézisfüzet – részben legalábbis – Orbán Balázs munkatársának, Árpási Botondnak a számítógépén készült. A dokumentum adatai között Árpásit lehet szerzőként megtalálni.
Árpási és Orbán közös cikket is jegyez, pont abban a témában, mint amiről a disszertáció szól. A cikk a publikációs listában is szerepel, és ott 2023-ban lényegében Orbán Balázs beosztottjaként tüntették fel Árpásit.
Nem írhatja más az összefoglalót
A tézisfüzet nem egy szimpla összefoglaló, hanem fontos része a doktori eljárásnak. Ez egy kötelező elem, anélkül nem folytatható le az eljárás – mondta a 444-nek az ELTE egy névtelenséget kérő tanára. „Az intellektuális munka része, hogy a doktorandusz össze tudja foglalni a dolgozatát magyar és angol nyelven. Ezzel is tesztelik a képességeit. Ha a tézisfüzetet valaki nem maga készíti el, az ugyanúgy plágiumnak minősül, mintha mástól vesz át hivatkozás nélkül szöveget. Olyan nincs, hogy valaki társszerzővel készíti el a doktorit vagy az összefoglalót” – tette hozzá az egyetemi tanár.
Orbán Balázst pénteken és hétfőn is megkerestük, hogy magyarázatot kapjunk arra, miért más gépén készült a tézisfüzet, illetve hogyan lehet, hogy Dunaszerdahely felé ment, miközben rámentettek a dokumentumra, de érdemi választ nem kaptunk.
Munkatársa annyival hívott vissza, hogy ebben az ügyben az ELTE kommunikál. Amikor jeleztük, hogy az ELTE aligha tudja, hogy mi volt a munkamegosztás Orbán Balázs és Árpási Botond között, ki milyen gépet használt, azt a választ kaptuk, hogy Orbán Balázs nem akarja befolyásolni az eljárást, de a védés után szívesen válaszol a kérdésekre. Árpásit is kerestük, de egyelőre tőle sem kaptunk magyarázatot.
Az ELTE szerint minden rendben
Az egyetemet szombaton kerestük meg azzal, kértek-e magyarázatot Orbán Balázstól arra, miért más neve szerepel a tézisfüzet metaadatai között.
Erre azt írták, „az egyetem a doktori eljárás során a jelölt által beadott dokumentumok tartalmát értékeli szakmai szempontok alapján, az elektronikus file-ok metaadatait nem vizsgálja. A doktori eljárás fontos célja, hogy a bírálóbizottság meggyőződjön a jelölt felkészültségéről, a doktori dolgozat témájában való jártasságáról, és ennek során arról is, hogy a disszertáció a jelölt saját szellemi terméke. Az egyetem minden doktori dolgozat eredetiségét plágiumkereső szoftverrel ellenőrzi; Orbán Balázs dolgozatában a szoftver nem talált gyanúra okot adó szövegrészt.”
Az ilyen szoftver azt tudja kiszűrni, hogy valaki másolta-e a szöveget. Azt viszont már sokkal komolyabb munka kideríteni, ha a doktorandusz helyett más dolgozik a szövegen vagy annak egy részén.
A cikkben már idézett egyetemi tanár azt mondta, ezt csak úgy lehet bizonyítani, ha a védésen a doktorandusz olyan kérdéseket kap, amire nem tud válaszolni, így kiderül, hogy a beadott szöveg nem az ő szellemi terméke.
A tézisfüzettel kapcsolatos kérdések miatt megkerestük Orbán Balázs témavezetőjét, a bírálóbizottság elnökét illetve a két opponenst is, de egyelőre nem reagáltak.
Nem indult simán
Orbán Balázs disszertációja volt egyébként az ELTE jogi karán idén az egyetlen, amit nem egyhangú döntéssel, hanem öt igen, két nem és egy tartózkodás mellett bocsátottak tovább a doktori eljárás megindítására.
Névtelenséget kérő források azt mondták, a dolgozat szakmai szempontok alapján rendben volt, viszont elvi problémák merültek fel. Tudomásuk szerint a nemmel szavazók erkölcsi összeférhetetlenség miatt nem támogatták a doktori eljárás megindítását, mert úgy gondolták, az ELTE egy ilyen hatalmú politikussal szemben kiszolgáltatott helyzetben van, így nem tudják objektíven megítélni a munkát.
Nyílt levelében az Oktatói Hálózat is feszegette ezt az összeférhetetlenséget.
Ezzel kapcsolatban hétfőn az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája azt írta, a tudományos műveket kizárólag azok minősége, és nem a szerző személye alapján ítélik meg.
„Meggyőződésünk, hogy egy szerző közéleti, politikai tevékenységének megítélését el kell választani az illető tudományos teljesítményének értékelésétől. A doktori eljárásban kizárólag ez utóbbit vizsgálhatja az eljáró tudományos közösség.”
Szerintük Orbán Balázs esetében nincs olyan jogszabály vagy rendelkezés, ami alapján összeférhetetlen lenne doktori fokozatszerzése a Doktori Iskolában.
Az ELTE szerint nem voltak engedékenyek
Rácz András, illetve az Oktatói Hálózat is kifogásolta, hogy Orbán Balázs 2009-ben kezdte meg a doktori képzést, majd a 2012-ben szerzett abszolutórium után most védi meg disszertációját.
A Doktori Iskola erre azt írta, a szabályzat szerint a 2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók 2026. augusztusáig kezdeményezhetik a doktori eljárás megindítását. Ez nem példa nélküli, másnál is előfordul. Azt visszautasították, hogy engedékenyek lettek volna a politikussal.
A különös hivatkozások
A doktori disszertációhoz leadott publikációs lista sem volt mindennapi: azon a többi között X- (Twitter) bejegyzések is szerepeltek, illetve egy olyan 444-en megjelent cikk is, ami Orbán Balázs egyik szerepléséről szólt. A listában ennél a cikknél Orbán Balázs társszerzőként jelölte meg kollégánkat, Haszán Zoltánt.
Az Oktatói Hálózat felrótta azt is, hogy a doktori disszertáció munkahelyi vitára bocsátott változatának egyik fejezetében a szöveg jelentős része Orbán Balázs és Árpási Bence közös, 2023-as cikkének szó szerinti átvétele.
A közös tanulmányra azonban sem a törzsszövegben, sem a bibliográfiában nem találtak hivatkozást, csak a publikációk jegyzékében volt feltüntetve ez a forrás. Erre a megállapításra a Doktori Iskola egyelőre nem reagált. Ha ezt a végső változatban nem pótolta Orbán Balázs, az a névtelenséget kérő egyetemi tanár szerint szintén plágiumnak minősül.
English (US)