A világot a háttérből irányító főgonoszról nagyon hamis képünk alakult ki az olyan romantikus mesefilmek miatt, amilyen például a James Bond-sorozat. De Orbán Viktor az elmúlt 12 évben kitartó munkával bemutatta nekünk a kőkemény valóságot, és megrajzolta az újra és újra a magyarokra támadó démon profilját.
Merre keressük?
Nem Keletre.
„Világossá kell tennünk, hogy a mi problémánk nem Mekkában, hanem Brüsszelben van, nekünk a brüsszeli bürokraták jelentik az akadályt, nem az iszlám. Az iszlámot tudnánk kezelni, ha hagynák, hogy úgy kezeljük, ahogy szerintünk egyébként azt kezelni érdemes.” (2016, Tusványos)
Honnan lehet őket felismerni?
Egyáltalán nem könnyű feladat.
„Ugyanazok az emberek: arctalan, ideológiailag képzett bürokrata emberek ülnek Washington DC-ben és Brüsszelben. Progresszív liberálisok, a woke-álomtól megrészegült újmarxisták, Soros György kitartott emberei, a nyílt társadalom propagálói. El akarják törölni a nyugati életformát, amit önök is, mi is annyira szeretünk. Amiért az önök szülei küzdöttek a II. világháború és a hidegháború alatt, és amiért mi is megküzdöttünk, amikor elzavartuk Magyarországról a szovjet kommunistákat. (2022, CPAC Hungary)
Hol keressük őket?
Megint csak nehéz feladat.
„Különböző világban élnek, mint az átlagos emberek. Tehát egy brüsszeli vezető általában védett ember, a legmagasabb vezetők, de a többiek is, akik lejjebb vannak, azoknak is azért a brüsszeli bürokrácia próbál biztonságos életet teremteni. Általában jó helyeken laknak, védhető, kertvárosi lakásokban laknak, védett kerületekben laknak. Az ő életük minősége a migrációval és a bevándorlással látványosan és közvetlenül nem változik meg, nem utaznak metrón, nem azokban a városrészekben laknak, ahová betelepítik a migránsokat. Az ő környékükön nincsenek no-go zónák, az ő feleségeiket, gyerekeiket valószínűleg nem fenyegeti olyan mértékű veszély, mint az átlagos életet élő nyugat-európai polgárok családjait. Tehát a vezetők Nyugat-Európában egy más világban élnek, mint ahol a migráció és a bevándorlás problémái jelentkeznek. Ez a másik ok, amiért nem érzik ezt olyan kihívásnak, mint talán mi.” (2018, Kossuth Rádió)
Elegánsan és okosan beszélnek
De valójában sunyik.
„Nekünk nem szabad megijedni attól, hogy ezek a brüsszeli bürokraták ebben a burokban olyan jól átgondolnak mindent, olyan elegáns, okos nyelvezetet alkalmaznak, és ilyen látványos, de valójában sunyi módon akarják ránk kényszeríteni azt, amit ők ott, a fejünk fölött kigondoltak Brüsszelben.” (2019, Vasárnapi Újság)
Megtanulható a nyelvük?
Évekbe telik.
„Ott ülnek ebben a buborékban hosszú idő óta, a saját gondolataikba vannak zárva, egy saját nyelven beszélnek, amit mi nem is értünk, nekem is évekbe telt, amíg megtanultam. Na, ebből kellene igazából nyelvvizsgát tenni, ha valamiből, hogy brüsszeliül megtanuljon az ember.” (2019, Kossuth Rádió)
Mi a tervük?
Nem túl bonyolult.
„A brüsszeli bürokraták – ahogy mi hívjuk az ottani döntéshozókat – mind növelni szeretnék a bevándorlást, ami a mi fölfogásunk szerint azt jelenti, hogy Európa nem marad az európaiaké.” (2019, Kossuth Rádió)
Ki fizeti őket?
Hát mi.
„Mi alkalmazzuk őket, mi fizetjük őket, mi bízzuk meg őket, és nem fordítva, ezért ők nem mondhatják meg nekünk, hogy mit csináljunk. Mi mondjuk meg nekik, hogy nekik mit kell tenniük.” (2019, Vasárnapi Újság)
Kapnak máshonnan is pénzt?
Tudjuk, kitől.
„Mindenesetre, tisztelt hölgyeim és uraim, ezek után meg kell állapítanunk azt a tényt, hogyha a kép, amit felrajzoltam önök előtt, nem ferde, hanem visszaadja a valóságot, akkor mi következik ebből a politikai elitre nézve? Nos, azt kell mondanom, hogy az emberek véleményével szemben Brüsszelben ma kialakult egy szövetség. Ebben a szövetségben a brüsszeli bürokraták és azok elitje vesz részt, valamint az a rendszer, amit Soros-birodalomnak lehet nevezni. Ez egy szövetség, amely az európai emberek ellenében jött létre, s be kell látnunk, hogy ma Soros György a saját birodalmának az érdekeit könnyebben érvényesíti Brüsszelben, mint Washingtonban vagy Tel-Avivban, ezért is kötött éppen Brüsszellel szövetséget. Ahogy az lenni szokott, amikor szembefordulnak a vezetők, szembefordul egy nagy politikai elit a saját népével, ott mindig szükség van inkvizítorokra, akik a nép hangját kifejezőkkel szemben eljárásokat indítanak.” (2016, évértékelő)
Vannak társaik?
Vannak.
„Az elmúlt évben a nemzetek újra fellázadtak. Fellázadtak a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége ellen.” (2017. március 15-ei ünnepi beszéd)
Mi a céljuk?
Előkészítik, elsőbbséget adnak.
„Most készítik elő Európát arra, hogy átadja a területét egy új, kevert, muszlimizált Európának. Ennek a politikának a tudatos, lépésről lépésre történő végrehajtását látjuk. Ahhoz, hogy mindez bekövetkezzen, a terület átadható legyen, folytatni kell Európa kereszténytelenítését, ennek a törekvéseit látjuk, a nemzeti identitások helyett csoportidentitásoknak kell elsőbbséget adni, és a politikai kormányzást le kell cserélni a bürokrácia uralmára. Erről szól a folyamatos és lopakodó hatáskörelvonás Brüsszel részéről a nemzetállamok irányába.” (2017, Tusványos)
Juszufékat küldik Budapestre
Hármat.
„Hogyan van az, mi itt élünk Magyarországon, üldögélnek Brüsszelben ezek a derék bürokraták, és úgy gondolják, hogy ennek a három Juszufnak talán nem is Brüsszelben, hanem Görögországban vagy, mondjuk, Budapesten kellene élnie, és ők ott, Brüsszelben azt mondják, hogy márpedig ezek Budapesten fognak élni, nekünk meg ezt tudomásul kell venni.” (2017, Kossuth Rádió)
Az itthoni ellenzék semmi hozzájuk képest
„Az igazi ellenfeleink ezúttal nem a hazai ellenzéki pártok lesznek. Azt mindenki láthatja, hogy az elmúlt években létrejött egy erős és elszánt egység a nemzeti ügyekben, ezt korábban a politika bükkfanyelvén centrális erőtérnek neveztük el, ezzel az erőtérrel, ezzel a nemzeti összefogással az ellenzéki pártok nem tudnak mit kezdeni. A helyzet az, hogy az előttünk álló kampányban nekünk elsősorban a külső erőkkel szemben kell helytállnunk, Soros maffiahálózatával és a brüsszeli bürokratákkal szemben kell állnunk a sarat, meg az általuk működtetett médiával kell megküzdeni a következő kilenc hónapban. A módszereiket ismerjük, sok meglepetés nem érhet bennünket: pénzügyi zsarolás, politikai fenyegetés, ilyen jelentés, olyan jelentés, médiakampány, rágalomhadjárat, kötelezettségszegési eljárás, ilyen cikkely, olyan cikkely. Azonban rögzítsük azt is, hogy a sokszor durva, alpári, sőt időnként bunkó megnyilvánulásokkal szemben Magyarország eddig higgadtan és kulturáltan, azt is mondhatnám, hogy európai stílusban védte meg a saját érdekeit, és adta meg a választ. Meggyőződésem, hogy erre képesek leszünk a választási kampány időszakában is.” (2017, Tusványos)
Mit tesznek, ha valami nem sikerül?
„Ilyen idegesen szoktak a brüsszeli bürokraták reagálni, ha valami nem úgy van, ahogy ők azt megálmodták ott, az Atlanti-óceán partján. (2020, Kossuth Rádió)
És ha lebuknak?
Akkor kussolnak.
„Nem is vitatkoznak velünk, nézze meg, hogy a vita nem arról szól, hogy egy-egy konkrét ügyben mi az igazság, hanem általában azt mondják, hogy ez nem így van, ez torzítás, ez valótlanság, de amikor konkrétumokat kérünk, akkor nézzük meg, melyik pontján is volna valótlan az, amit mi mondunk, akkor hirtelen csend lesz. Tegnap a kormányinfón nagyon világosan, tényekkel bizonyítva igazoltuk ezeknek az állításoknak a helyességét. Én még egyszer mondom, beszéljünk egyenesen, le vannak leplezve, tehát az igazság az, hogy a brüsszeli bürokraták terveit egy ilyen kampány leleplezi. És ilyenkor a leleplezettek nem elégedettek a magyar kormánnyal, de hát nekünk a magyar emberek felé kell elszámolnunk azzal, amit csinálunk, a mi felelősségünk az ő irányukban áll fent, és nem pedig a brüsszeli bürokraták irányában.” (2019, Kossuth Rádió)
De képesek az önkritikára?
Nem.
„Ha megpróbáljuk megfejteni a sajtóhíreket meg a brüsszeli bürokraták beszédeit, akkor az derül ki, hogy sok mindenki tehet sok mindenről, de egy helyen nem tehetnek semmiről. Ez a hely Brüsszel. Az nem hibás semmiben. Viszont mindenki más hibás: a görögök, a spanyolok, az írek, mi, magyarok is hibásak vagyunk persze, de ott, valahogy Brüsszel környékén csupa olyan ember van, sőt lehet, hogy ember nincs is, csak elvek és intézmények, akik semmiről nem tehetnek.” (2012, Tusványos)
Szó sincs róla, hogy csak a migrációt akarják ránk erőltetni
„A legizgalmasabb feszültsége, érdekessége ennek a vitának, ami már tíz-egynéhány éve zajlik az Európai Unió, a brüsszeli bürokraták és Magyarország között, pont arról szól, hogy ők megtámadnak olyan dolgokat, amiket itthon elsöprő többségben támogatnak az emberek. Miből volt baj? Bevezettük a bankadót, ami, ugye, a nemzeti szuverenitásnak egy világos bizonyítéka, a brüsszeli bürokraták rögtön megtámadták, az emberek itthon 80 százalékban támogatták. Rezsicsökkentés, nem akartuk, hogy a multik még egy bőrt lehúzzanak a magyar emberekről, a nagy európai vállalatok birodalmában gondolkodó brüsszeli bürokraták megtámadtak bennünket, a magyar emberek 80 százaléka a rezsicsökkentés mellett volt. Migráció dettó. Most a járványkezelés sajátos nemzeti útjában ugyanez a helyzet. Tehát jól látható, hogy akik támadnak bennünket, azokat egyáltalán nem érdekli a demokrácia, mert a demokrácia meg a népakarat meg a többségi vélemény általában a magyar kormány álláspontja mögött van. Mi olyan dolgokat csinálunk, amiket az emberek akarnak, kérnek és elvárnak tőlünk. Tehát a vita nem a demokráciáról szól, hanem a birodalomról meg a nemzeti függetlenségről. (2020, Kossuth Rádió)
Direkt éjszakára teszik az EU-csúcsot?
Nagy Katalin (Kossuth Rádió): Ezek az európai uniós csúcsok mindig így, az éjszakába húzódnak? Ennek mi az oka? Bíznak benne, hogy aki elálmosodik, az úgyis előbb elmegy, vagy nem tudják tartani a menetrendet?
Orbán: „Lehetne gyanakodnunk arra is, hogy a gyengébbek kihullanak, és az ülést előkészítő bürokraták pedig így jobban át tudják vinni az akaratukat, de nem lenne ez jóindulatú föltételezés.” (2018, Vasárnapi Újság)
Nagyon hasonlítanak a kommunistákra egyébként
Ami nyilván nem véletlen.
„Azért, mert a brüsszeli bürokraták azt gondolják, hogy az emberi történelem minden esetben, függetlenül, hogy melyik népről, országról és kultúráról van szó, ugyanabba az irányba halad, és ez helyes, és nekik az a dolguk, pont, mint a kommunisták, hogy a világtörténelem fejlődését, értelmét kiteljesítsék.” (2021, Kossuth Rádió)
Hogyan lehet felvenni velük a harcot?
Nehezen, mert a kormány nem ér rá velük foglalkozni.
„Arra is emlékezhetnek, hogy velünk szemben a kampányt nem most kezdték el, lényegében évek óta kampányolnak. Nekünk itt van némi hátrányunk, mert nekünk meg kormányozni kell, és a kormányzás olyan, mint a biciklizés: ha az ember nem tekeri, akkor eldől. Ezért mi ebbe a kampányba október 23-án álltunk bele igazán, amikor a Békemenet összehívott bennünket Budapesten, és megmutathattuk az erőnket. A Békemeneten mondtuk ki, hogy a mi legnagyobb fegyverünk az összefogás, hogy mi egymásra számíthatunk, ez a mi igazi hátországunk, azt mondtuk akkor, október 23-án, hogy harcolni fogunk, nincs annyi dollár, euró, hiába a liberális világsajtó, Gyuri bácsi összes aktivistája, meg a jó ég tudja, mennyi brüsszeli bürokrata, mi, ha összefogunk, a legvastagabb falon is át fogunk menni. Így érkeztünk meg ide a mai napra. Erősek vagyunk, nagyok vagyunk, szervezettek vagyunk, és elszántak vagyunk.” (2022-es áprilisi kampányzáró)
Közröhej tárgyai
Na most, ha az ember elolvassa a brüsszeli bürokratáknak a magyar civiltörvénnyel kapcsolatos beadványát, akkor csak annyit mondhatunk, hogy az közröhej tárgya mindenhol Európában. Tehát azt értelmes jogász még kézbe se veszi, mert megégeti a kezét, tehát azon annyira szaglik, hogy egy politikai megrendelésre készült dokumentum, olyan hajánál előrángatott érvek vannak benne, hogy ezt jogász – hogy mondjam – kellő komolysággal, nevetés nélkül nem tudja vita tárgyává sem tenni. Tehát ez annyira nevetséges, hogy azzal nem lehet mit kezdeni. (2017, Kossuth Rádió)
A szenteltvizet lehet, hogy nem bírják
„Azoknak, akik hisznek abban, hogy a kereszténység nemcsak a múltunk, hanem a jövőnk része is, össze kell fogniuk. Ma sok olyan erőcsoport van, amely át akarja léptetni az európai kontinenst egy posztkeresztény korszakba. Különösen a brüsszeli bürokraták körében népszerű ez a gondolat. Ma a világpolitikában a legnagyobb keresztény hatalom mégiscsak a Vatikán. Ezért alázattal arra kértem a szentatyát, hogy segítsen nekünk keresztényként megmaradni.” (Lidové Noviny, 2021. október)
A felcsúti fociakadémiától talán még a szenteltvíznél is jobban félnek
„Kedves barátaim, építhetünk mi toronyórát láncostul, ha nincs gyerek. Az életnek van matematikája, és ez a matematika kegyetlen: ha elfogyunk, akkor a toronyóránk nem a magyar időt fogja mutatni, az utolsó magyar pedig majd csörgethet egyet a láncokon búcsúzásképpen. Vannak, akik erre készülnek Európában. Figyeljétek csak meg: amikor egy brüsszeli bürokrata Európa jövőjéről beszél, akkor minket, bennszülött európaiakat temet, az utánunk jövőket, a mi helyünkre érkezőket pedig általában élteti. Ez az ő víziójuk. Ez egy olyan jövőről, egy olyan európai jövőről alkotott kép, amit mi, magyarok nem fogadunk el, helyette inkább az utánpótlás-neveléssel foglalkozunk. Az utánpótlás ezért első számú nemzeti ügy. És így függenek össze a nagy dolgok, Európa és Magyarország jövője a mi kis akadémiánk életével. Ennek megfelelően, mármint hogy az utánpótlás nemzeti ügy, ez a mestermunka, amit itt láthatunk, nem csupán egy pályaegyüttes, vagy ahogyan szakbarbárul szokták mondani: infrastruktúra, a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont legfontosabb feladata a nevelés. Itt mi nem gyártjuk a futballistákat, mi nem droidokat programozunk, hanem egy olyan erőteret, erőközpontot hoztunk létre, ahol reményeink szerint hősök születnek és nőnek fel.” (A Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpont avatásán, 2018 október)
Romba döntik az Európai Uniót
„Az egész Európai Unió azért van bajban, mert ilyen döntéseket hoznak az ottani vezetők és bürokraták. Az egész Európai Unió eszméjét támogatják az emberek, az unió vezetését meg ki nem állhatják, és ennek az az oka, hogy ilyen dolgokkal inzultálják, sértegetik a tagállamokat, és visszaélnek a hatalmukkal. Ezt mindenki látja Európában, ezért nincs becsülete az európai vezetésnek.” (2017, 180 perc)
Úgy csinálnak, mint csak elmélet lenne az összeesküvés, pedig az a valóság
Kossuth Rádió, kérdés: „Gondolja, hogy véletlen az, hogy pont azon a napon jelent meg az Európai Bíróság döntése a röszkei tranzitzónáról, amikor ez a bizonyos plenáris vita volt a magyar jogállamiságról?
Orbán Viktor, válasz: „Sajnos nem vagyok már olyan fiatal, hogy ezt hihessem. Talán ha néhány évvel ezelőtt kérdezi ezt, általában a magyar emberekben van egy jóindulat az európai intézmények, Brüsszel felé, akkor azt válaszoltam volna, hogy persze, hát ne keressünk összeesküvés-elméleteket. De most már nem vagyok ilyen fiatal, és már sok mindent láttam, és kizártnak tartom, hogy a brüsszeli bürokraták időpontjai véletlenül esnének egybe egymással. Ez egy összehangolt támadás.” (Kossuth Rádió, 2020. május)
A magyar gyerekeket akarják
Visszatartják a pénzt, hogy ők nevelhessék a magyar gyerekeket
„Mondok egy példát. Most van egy pénzügyi vita: az újjáépítési alapból jön-e pénz Magyarországra vagy nem, és egyszer csak azt mondja a bizottság, amely a birodalomépítési kísérletek központi szereplője, hogy persze, csak módosítsátok a családjogi törvényt, és módosítsátok az oktatási törvényt, engedjétek be az LMBTQ-aktivistákat az iskolákba, és ne mondjátok azt, hogy a szülők kizárólagos joga a gyermekek nevelése, ideértve a szexuális nevelést is, mert hogyha így tesztek, ha ezeket a törvényeket nem módosítjátok, akkor majd nem fogtok pénzt kapni. Most az a kérdés, hogy van-e lehetősége, szabad-e Brüsszelnek ilyen zsarolást tenni. Szerintünk nem szabad. Amivel most próbálkoznak, hogy bírói ítélettel a magyar szülők jogát elvegyék, és áttereljék a brüsszeli bürokratákhoz.” (2022. február)
A klímaváltozás ellen is csak emelték az energia árát
„Hogy jön ide Brüsszel, ugye? Brüsszel úgy jön ide, hogy ezek a derék bürokraták kitalálták azt, hogy a klímaváltozás ellen úgy kell harcolni, hogy folyamatosan emelik az energia árát.” (Kossuth Rádió, 2021 október)
Direkt nem csináltak semmit az emelkedő energiaárakkal már tavaly ősszel sem
„Na most azt lehetett tudni már fél évvel ezelőtt, hogy a világpiacon az árak fölfelé indulnak el. Volt fél éve Brüsszelnek arra, hogy fölkészüljön erre. Nem csináltak semmit. És most ahelyett egyébként, hogy beismernék, egy Timmermans nevű biztos vezeti ezt a részét az uniónak, tehát ahelyett, hogy beismernék a hibájukat, és azt mondanák, hogy itt van például a jó magyar példa, védjük meg a polgárainkat, az állampolgárainkat a magas áraktól, még megfejelik a dolgot.” (2021. október)
Már a háború előtt gerjesztették az inflációt az elhibázott liberalizálással
„De az infláció ügyében van itt még egy bökkenő, egy fekvőrendőr. Úgy hívják: Brüsszel. Liberalizálták a gáz- és árampiacokat, de a hektikus kilengéseket mérséklő jogszabályokat nem dolgozták ki, és nem vezették be. Ezzel kiszolgáltatták Európát a pénzügyi spekulánsoknak. Ez súlyos hiba, mert az energiaárak felelnek az infláció 50 százalékáért. Óriási csatát vívtunk, hogy Brüsszel minősítse végre fenntarthatónak az atomenergiát és a földgázt. Végül sikerrel jártunk, de sok időt vesztettünk, és az árak alakítása már kicsúszott a brüsszeli bürokraták kezéből. Lépéseik elégtelenek és megkésettek, a már kialakult válságot nem oldják meg. Ezért a magas energiaárak – mostani tudásunk szerint – még évekig velünk maradnak. Még szerencse, pontosabban Szijjártó Péter rámenősségének és vagányságának köszönhető, hogy mi időben és jó gázszállítási szerződéseket kötöttünk az oroszokkal.” (2022. február 16.)
English (US)