„Senkinek a szociális helyzetére nem lehet válasz, hogy használja a tömegközlekedést” – vita a BKK-rendészet ötletéről

„Ha hajléktalannal találkozol, nyugodtan jelezd a villamosvezetőnek a jármű vészjelzőjén, köszönjük!” – írta még 2023 telén a Facebookon a BKK egy kommentelő azon felvetésére, hogy hiába érkeznek új villamosok, ha „olyan büdös lesz rajta, hogy az ember nem tud megmaradni”. Az eset után a BKK elnézést kért, és jelezte, hogy szolidaritást vállalnak a nehézsorsú emberekkel.

„A tömegközlekedés nem hajléktalanszálló, és a rendbontóknak, nőket fogdosó zaklatóknak sincs helyük a járatokon! Főpolgármesterként létrehozom a BKK-rendészetet, és bekamerázzuk az összes tömegközlekedési járművet” – írta alig egy évvel később Vitézy Dávid LMP-s főpolgármester-jelölt a közösségi oldalon. A járműveken „gyakran alakulnak ki olyan helyzetek, amikor az utasok nem érzik magukat biztonságban, nőket fogdosnak, drogos bandák randalíroznak, messziről bűzlő embereket kell kerülgetni” – fogalmazott aztán egy interjúban Vitézy, aki megválasztása esetén egy 200 fős BKK-rendész csapatot hozna létre, melynek tagjai hívásra és járőrözve is igyekeznének megoldani a problémás helyzeteket.

Menhely Alapítvány: Felháborító a nyilatkozat

A felvetést nem hagyta szó nélkül Karácsony Gergely, a főpolgármester a Republikon Intézet által szervezett beszélgetésen azt mondta: „Amikor azt mondja Vitézy Dávid, hogy a közösségi közlekedés nem hajléktalanszálló, akkor én elküldöm a fenébe”. Néhány nappal később Karácsony a Partizánban kifejtette, hogy leginkább a retorika, az ellenségkép zavarja, nem a tervezett intézkedés, de azzal kapcsolatban is vannak kételyei.

Hasonlóan látja a helyzetet a Menhely Alapítvány is, melynek kuratóriumi elnöke, Győri Péter a 24.hu-nak elmondta, hogy

ezek a nyilatkozatok – amik nem csak nyilatkozatok, kampányvideó is volt erről – óriási felháborodást váltottak ki a hajléktalanellátók körében,

csak azért nem indult tiltakozás vagy petíció, mert „nem óhajtottuk bármilyen választási kampány középpontjába helyzeni a hajléktalankérdést”.

Győri szerint rossz néven vette az ellátórendszer, hogy összekeverik „az agresszív, drogos, alkoholista embereket, a bulizó fiatalokat és a nőket abuzálókat az általában tehetetlen hajléktalanokkal”. „Az külön felháborító, hogy a hajléktalan embereket Vitézy lebüdösözte, mert ez így nem is igaz, és megalázó. Az meg nevetség tárgyává vált, hogy még azt is hozzáfűzte, hogy nappali melegedőként használják a BKK járatait a hajléktalanok” – mondta Győri, aki szerint sokszor kisnyugdíjasok veszik igénybe ilyen célra a BKK járatait, mert azok télen fűtöttek, nyáron pedig hűtöttek.

Fülöp Dániel / 24.hu

Győri Péter – aki a rendszerváltás után fővárosi képviselő volt az SZDSZ színeiben – azt gondolja, hogy bizonyos helyzetekben „humánusan és normálisan” kell intézkedni, erre 2022 őszén született is megállapodás a BKK és a Menhely Alapítvány között. „Ez a lényegét tekintve azt tartalmazza, hogy a járművezető jelezzen a BKK diszpécserszolgálatnak, az szóljon a fővárosi hajléktalanellátó diszpécserszolgálatnak, és ha olyan a helyzet, akkor a Menhely Alapítvány indítja a krízisautót vagy a megfelelő utcai szolgálatot, hogy felvegye az illetőt, és ellátóhelyre vigye.” Győri megjegyezte, hogy az utasok is hívhatják a diszpécserszolgálatot, aminek a száma minden BKK-járműben ki van ragasztva.

Vitézy: A tömegközlekedés nem hajléktalanszálló

Vitézy Dávid a 24.hu-nak azt mondta, nem látja problémásnak a BKK-rendészet kommunikációját. „Szerintem az nem minősítő, hogy a tömegközlekedés nem hajléktalanszálló, ebben semmilyen emberi méltóságot korlátozó vagy degradáló jelző nincsen. A hajléktalanságban élő emberek számára is az lenne jó, ha nem szorulnának arra, hogy a közösségi közlekedés járművein töltsék az idejüket, hanem megfelelő ellátórendszer lenne.

Azt mondta Karácsony Gergely, hogy a hajléktalan szó önmagában egy jobboldali szó. Én ezt nem osztom, szerintem a köznyelv része. Nem a szóval van probléma, hanem azzal, hogy emberek hajléktalanságban élnek. Kitartok az állításom mellett, hogy a tömegközlekedés nem hajléktalanszálló

– fogalmazott.

A korábbi BKK-vezérigazgató kifejtette, hogy az utazási szabályok betartása mindenkinek kötelessége. A „higiéniai szabályokat be nem tartókkal” szembeni intézkedés ennek következménye kell legyen, ahogy a „rendbontások, szervezett kéregetések, atrocitások, utaszaklatások” esetén a direktebb és gyorsabb fellépés, súlyos bűncselekményekről nem is beszélve. A BKK-rendészet Vitézy szerint nemcsak az eddig említett problémák miatt lehet hasznos, hanem akkor is, ha például egy autó elállja a troli útját. „Sokféle haszna van, ezek között van az is, hogyha van egy olyan vállalhatatlan higiéniai állapotban lévő személy, aki beszennyezi a járművet, elijeszti a többi utast, és a járművezető nem tudja elérni, hogy a végállomáson leszálljon, akkor tudnak intézkedni. Ahogy akkor is, ha bármilyen zaklatás, visszaélés, beavatkozást igénylő helyzet van” – folytatta, majd hozzátette, hogy a BKK flottája ma is tudja tartani a negyedórás kiérkezést, ám a személyzetnek nincs hatósági jogköre.

„A jogalap az intézkedésre utazási szabályok megsértése. Ha valaki erőszakoskodik vagy egyéb szabálysértést, bűncselekményt követ el, akkor a rendőrségnek is van lehetősége intézkedni, de gyakran sokkal hamarabb kiérnek a BKK autói, mint a rendőrök. Amikor egy busz balesetezik, akkor a BKK baleseti helyszínelői akár órákkal korábban odaérnek, mint a létszámhiánnyal küzdő rendőrség” – mondta Vitézy, hozzátéve, hogy vannak olyan súlyos, erőszakos cselekedetek is, melyeknél azonnal rendőrt kell hívni.

Arra a felvetésre, ki dönt majd arról, hogy valaki elég büdös-e ahhoz, hogy leszállítsák, Vitézy elmondta: „Nem szeretek Facebook-posztokban ilyen nyelvezettel fogalmazni, de akinek a saját vizelete vagy ürüléke nyilvánvalóan érezhető a levegőben, vagy esetleg annak nyomait a ruhája magán viseli, ott azt gondolom, hogy a mérlegelésnek már sok tere nem marad. Önmagában azért, mert valakinek izzadságszaga van, nyilván nem kell leszállnia a buszról, természetesen nem ilyen esetekre gondolok.”

Vitézy arra is kitért, hogy akinek bármiféle nyitottsága van arra, hogy segítséget kapjon, őt el kell juttatni egy melegedőbe vagy hajléktalanszállóra, ahol tiszta ruhát kap, zuhanyzási lehetőség van, ételhez juthat. Elismerte ugyanakkor, hogy a probléma komplex. „Nem azt állítom, hogy el fog tűnni egyik napról a másikra ez a jelenség. Azt a helyzetet viszont, hogy ma a tömegközlekedésen mindenki félrenéz és beletörődik ebbe, nem lehet fenntartani. A járművezetők is úgy érzik, hogy senki nem áll ki mellettük, amikor megpróbálnak érvényt szerezni az utazási szabályoknak. És nyilván mindenkinek, aki csak hagyja, és segítségre szorul, annak segíteni kell. De ezt a segítséget erre szakosodott intézmények tudják biztosítani, ennek nem a villamosokon van helye.”

Farkas Norbert / 24.hu

„Az, hogy leszállítjuk őket a járműről, csak egy kampányszöveg”

Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy az elmúlt öt évben mérhetően csökkent a közterületen élők száma, még akkor is, ha „számos ember tudna ellenpéldát mondani”. Győri szerint a közterületi intézkedések elijesztették az embereket, és a külső kerületekbe húzódtak, de ma már nem csak erről van szó: „A hajléktalanszállók sokkal inkább befogadnak közterületről jövő embereket, mert van hely. Tudniillik a hajléktalanoknak azon részét, akik munkaképesek, és munkába is akarnak állni, felszívta a munkaerőpiac” – mondta, hozzátéve, hogy „a helyükre felvettek utcán élőket, akik be is mentek százas nagyságrendben”. Győri szerint ezzel párhuzamosan radikálisan elöregedett a hajléktalan népesség:

azok maradtak a szállókon és részben az utcákon is, akik betegek, idősek, pszichiátriai vagy valamilyen súlyos betegségük van, vagy egyszerűen függők, tehát nem munkaképesek.

A hajléktalanszállók egy része lassan ápoló-gondozó otthonná kellene, hogy váljon, csak erre nincsenek meg a feltételek”. Győri szerint férőhely van (és korábban is volt), de nem mindegy, hogy milyen. „Nem egyszerűen férőhelyprobléma volt korábban sem, hanem az volt a kérdés, hogy tudnak-e foglalkozni a nagyon leépült, szétesett emberekkel, a függőkkel, az önmagukról gondoskodni képtelen emberekkel. Na most, tudni nem tudnak a szó professzionális értelmében – mert ezeknek az embereknek komoly szakellátásra lenne szükségük –, de hajlandóak”.

A Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke arra is kitért, hogy a hajléktalanellátás nagyon alulfinanszírozott maradt, felújítások például lényegében nem történtek hosszú idő óta, mert sem a fővárosnak, sem a civileknek nemvolt rá pénzük, emiatt pedig leamortizálódtak a szállások. Győri szerint egyéni okai is lehetnek annak, hogyha valaki az utcán marad, például mentális betegség, függőség. Úgy gondolja, sokszor az is oka ennek, hogy a környékbeli lakosság „lényegében ellátja őket, és ezt nem tudja pótolni a hajléktalanellátás.” Győri Péter szerint sok javítanivaló van még ahhoz, hogy a hajléktalan embereknek jó legyen bemenni egy szállásra, és ez nem csak a szociális munkásokon múlik, de azt, hogy tízágyas tömegszállások lennének, mítosznak tartja: „igaz ez a Dankó utcai Fűtött utcára, de a budapesti ellátásra nem”. Szerinte a szobák jellemzően négyágyasak, bár sok hajléktalan egy-két főset szeretne.

„Ha meghirdeti azt a főpolgármester-jelölt, hogy modernizálni próbálja a hajléktalanellátást, korszerűsíteni akarja a szállókat, és emberibb tárgyi körülményeket próbál majd biztosítani a hajléktalanoknak, az egy program. Az, hogy leszállítjuk őket a járműről, csak egy kampányszöveg” – jelentette ki Győri Péter.

Vitézy Dávid szerint sincs általános férőhelyhiány, mivel az elmúlt években „a munkaképes, hajléktalansággal küzdő emberek jelentős részét a munkaerőpiac fel tudta szívni. Többször konzultáltam hajléktalanellátásban dolgozó szakemberekkel, tőlük tudom, hogy az állapotok javítására van szükség a biztonság és a tisztaság, különösen az ágyi poloska fertőzöttség terén” – mondta a főpolgármester-jelölt, aki szerint speciális igények tekintetében is szükség van fejlesztésekre, például a kisállattal élő, mozgáskorlátozott, párkapcsolatban élő vagy szenvedélybetegséggel küzdő hajléktalanok számára.

Varga Jennifer / 24.hu

BKK: Az utasok leginkább a kameráktól érzik magukat biztonságban

„A hajléktalanság súlyos társadalmi, és nem közlekedési probléma. A BKK szerint kifejezetten árt az alapvetően szociális megoldásokat igénylő kérdésnek, hogy a főpolgármester-jelölti kampányban vállalatunkhoz kötve tették a politikai közbeszéd részévé a hajléktalanságot. Ráadásul rossz és téves megközelítés azt a súlyosan hátrányos és segítő beavatkozást igénylő élethelyzetet összemosni a rendbontással, az erőszakossággal, az alkohol- és droghasználattal. Ezek ugyanis lakhatással rendelkező embereket is jellemezhetnek” – írta megkeresésünkre a Budapesti Közlekedési Központ.

Válaszuk alapján a BKK Biztonsági Szolgálata az elmúlt években hatékonyabbá vált, „egyebek mellett a fődiszpécseren keresztül vezényelhetővé váltak a személy- és vagyonőrök, illetve adatalapon optimalizáltuk a jelenlétüket, aminek hatására háromszorosára nőtt az intézkedések száma”. Mint írták, rendszeresek a BRFK-val közös razziák, és a közterületfelügyelők is „átlagosan heti három alkalommal vannak jelen az inkriminált járatokon”. „2024 első negyedévében összesen 170 alkalommal razziáztak a rendőrök és járőröztek a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság közterületfelügyelői” – írta a BKK, és azt is megerősítették, hogy egész évben együttműködnek a Menhely Alapítvánnyal.

Amennyiben utasaink incidenst, a saját vagy utastársuk személyi biztonságát, értékeit veszélyeztető személyt, helyzetet érzékelnek, jelezhetik azt a BKK Biztonsági Szolgálatának vagy a jegyellenőrnek. Amennyiben ők nem tartózkodnak a járművön vagy a megállóban, akkor a járművezetőnek. A járművezető a diszpécserszolgálaton keresztül tud segítséget kérni

– felelték arra kérdésünkre, mi a jelenlegi protokoll, ha az utasok problémás helyzetet érzékelnek. Megjegyezték, hogy a rendszeres ellenőrzések alkalmával kizárják az utazásból azokat, akik nem felelnek meg az utazási feltételeknek.

A BKK szerint nem tudná megoldani a problémát a már most is létező BKK Biztonsági Szolgálat létszámnövelése, mivel a Vitézy által ígért 200 fős rendészet sem tudná lefedni az egész hálózatot, ugyanakkor költségnövekedést okozna: „3 milliárd forintba kerülne a biztosítása ennek a létszámnak”. Leírták azt is, hogy reprezentatív felmérésük azt mutatja, az utasok leginkább a kamerák miatt érzik magukat biztonságban, ezért ezen a területen fejlesztenének.

A válaszadók leginkább

• a járműveken elhelyezett kameráktól érzik magukat biztonságban (38 százalék),
• a biztonsági őrök jelenléte 32 százalékukat nyugtatja meg,
• míg a veszélyt jelző gomb megnyomásának lehetősége 30 százalék számára fontos – mindezek már most is rendelkezésre állnak.
• A testkamerák bevezetését (25 százalék)
• és az első ajtós felszállási rend kiterjesztését (22 százalék) többen szeretnék,
• mint a vészjelző gomb bevezetését a BudapestGO applikációba (17 százalék),
• a legkevesebb hatást pedig a szemléletformáló kampányoktól remélnek az utasok (15 százalék)

– részletezték.

„Hajlandók elhagyni a tömegközlekedést, ha szigorú fellépéssel találkoznak”

Vitézy a BKK által írt 3 milliárdos költséget túlzónak gondolja, szerinte 2–3 milliárd forint között lehet a 200 fős BKK-rendészet éves költsége. Korábban elmondta, hogy ezt a parkolási rendszer átalakításából finanszírozná, most pedig azt, hogy az összeg kétszerese lenne megfogható így: „Azt gondolom, hogy 5–6 milliárd is elfolyik egy évben azáltal, hogy a kerületek széttagozottan üzemeltetik a parkolási rendszert.”

Mire lenne elég Vitézy elképzelése szerint a 200 fős BKK rendészet? A főpolgármester-jelölt azt mondta, hogy 24 órában működne a szervezeti egység, tagjai háromműszakos munkarendben dolgoznának, egyszerre körülbelül 35–40 ember lenne szolgálatban.

Ez arra elég, hogy a körülbelül tíz darab kékvillogós kivonuló BKK-s autóban legyen állandó személyzet, és mellette még tíz párnyi rendész legyen az utcán, akiket azokra a vonalszakaszokra érdemes irányítani, ahol a legtöbb probléma van

– ismertette a tervét. A BKK-rendészek jogköre megegyezne az önkormányzati rendészekével. „Bár a jogszabály erejénél fogva akár fegyvert is viselhetnének, ezt nem támogatnám” – mondta Vitézy.

Szajki Bálint / 24.hu

A főpolgármester-jelölt elképzelése szerint alapintézkedés lehet az utazásból kizárás, de – cselekménytől függően – akár szabálysértési vagy bűntetőeljárást is kezdeményezhetnének a BKK-rendészek, akik igazoltatni is tudnának. Arra a kérdésre, hogy a passzív, de másokat zavaró (például büdös) emberek ellen milyen intézkedésre lenne lehetőségük a rendészeknek, Vitézy elmondta, nagyon fontos – különösen éjszakánként és téli időben –, hogy legyen kapcsolat a szociális ellátórendszerrel, például a Menhely Alapítvány krízisautóival, és „amennyire csak lehet, azok, akik segítségre, szorulnak, a szociális ellátórendszerben ezt megkapják.” „Azt tapasztaltam, hogy az utazási feltételeknek meg nem felelő utasok hajlandók elhagyni a tömegközlekedést, ha szigorú fellépéssel találkoznak” – mondta ezzel kapcsolatban az LMP-s főpolgármester-jelölt. „Senkinek a szociális helyzetére nem lehet az a válaszunk, hogy használja a tömegközlekedést, erre vonatkozott az a mondatom, amin megsértődött a főpolgármester” – jegyezte meg Vitézy Dávid.

The post „Senkinek a szociális helyzetére nem lehet válasz, hogy használja a tömegközlekedést” – vita a BKK-rendészet ötletéről first appeared on 24.hu.