Tömegével dőlhetnek be a CBA, a Coop és a Reál franchise-üzletei az árrésstop miatt

Mint megírtuk, mától él az árrésstop, így több mint ezer élelmiszertermék lett olcsóbb Szegeden. Van ennek azonban egy sötétebb oldala is, hiszen kiszolgáltatottabbak lettek a kormány árrésstop-rendelete miatt az 1 milliárd forintnál nem sokkal magasabb árbevételű, magyar tulajdonú kiskereskedelmi cégek. Ezek többségében valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, Spar) tartozó franchise-boltot üzemeltetnek, és igencsak nehéz helyzetbe kerültek.

LEHET, HOGY BOLTOKAT KELL BEZÁRNI

Miközben az egymilliárdos értékhatártól éppen elmaradó kereskedők fellélegezhetnek, addig az esetenként néhány millió vagy tízmillió forinttal nagyobb forgalmat lebonyolító cégek nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Petróczky Ferenc, a jánoshalmai Hendrosz Kft. tulajdonosa, aki több mint harminc éve dolgozik a kereskedelemben a G7-nek azt mondta: egyelőre elképzelése sincs, hogy mit fog csinálni, ugyanis csupán hétmillió forinttal lépte túl az árbevétele az egymilliárd forintot, de már alkalmaznia kell az árréssopot. A vállalat több üzletet is működtet a városban, ezekből jött össze 2023-ban az éppen egymilliárd forint feletti forgalom. Most azonban az sem kizárt, hogy boltokat kell bezárniuk, legalábbis a cégvezető-tulajdonos szerint ez is benne van a pakliban. Hozzátette: eddig sem voltak könnyű helyzetben. A költségeik – például a járulékok emelkedése és az elszálló energiaárak miatt – nagyon megugrottak az elmúlt években, és már az árstopot is csak nehezen vészelték át. Ráadásul az elmúlt két évben a város lakossága 2200 fővel csökkent, azaz a vevőkör is szűkül.

A Hendrosz helyzete nem egyedi, százas nagyságrendben vannak hasonló cégek az országban. Többségük valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, Spar) tartozó franchise-bolt.

Azaz olyan üzletek, amelyek ezeknek a láncoknak a márkáját és arculatát használják (díjért cserébe), de független vállalkozók működtetik őket.

ELBOCSÁJTÁSOK, CÉGÁTALAKÍTÁS JÖHET

A portál több mint féltucat hasonló helyzetben lévő vállalkozás vezetőivel és tulajdonosaival beszélt, és kivétel nélkül nagyon borúsan ítélték meg a helyzetet, többségük nem tudta megmondani, mit fog csinálni. A lapnak nyilatkozó vállalatvezetők és cégtulajdonosok közül többen is részleges vagy teljes bezárást emlegettek, mások elbocsátásokat, egyéb költségcsökkentéseket, cégátalakítást, más termékek árának emelését.

A FORGALOM FELÉT ÉRINTI

A törvényben rögzített kitételek alapján 160–180 vállalatra vonatkozhat a hétfőn életbe lépő új szabályozás, ezek nagy többségének árbevétele pedig néhány milliárd forint. A bejelentés első pillanatától tudni lehet, hogy ezt a kört érinti legsúlyosabban az intézkedés, hiszen termékkínálatuk jóval szűkebb, mint a nagy láncoké, így bevételüknek is jelentősebb része származik a hétfőtől csak korlátozott haszonkulccsal értékesíthető árukból.

Az inflációs kosár alapján a teljes iparágban átlagosan a forgalom harmadát-negyedét adhatja az a 30 termék, amelyre az árrésstopot bevezetik. Az ilyen kisebb boltoknál azonban a 24.hu-nak lapunknak nyilatkozó kiskereskedők egybehangzó állítása szerint inkább 40–50 százalék ez az arány. Ezeket a számokat erősítette meg a G7 kérdésére Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is.

Bár az érintett boltosok azt is elmondták, hogy vannak olyan termékek – mint például a tej vagy a cukor –, amelyeken eddig sem kerestek 10 százaléknál többet, a szabályozott áruk többsége azonban nem ilyen. Egy a tevékenységgel már korábban felhagyó kereskedő azt mondta, hogy a harminc termék nagyobb részét 30–50 százalékos árréssel értékesíthetik, amit ha visszavágnak 10 százalékra, azt sehogy sem lehet kigazdálkodni.