Magyarország kormánya az elmúlt száz év legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésére készül a következő két évben, mintegy 600 milliárd forintot tervez a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására - jelentette be az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Kecskeméten.
És hogy miért fejleszti a kormány a vasútat? Hát az autógyártás miatt!
Lázár János maga mondta el az MTI szerint, hogy „az újonnan épülő szegedi autóipari központ miatt és a debreceni autóipari gyártás kiszolgálása érdekében újjáépítik a Szeged–Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza–Cegléd vasútvonalat.” A vasútfejlesztés egyik oka a munkaerő-mobilitás igénye, hogy a munkába járók könnyebben jussanak el a munkahelyeikre, a másik az árumobilitás, hogy a termékek könnyebben jussanak el a nyugat-európai piacokra.
- Először a Kiskunfélegyháza-Szeged vasúti pálya két nyomvonalúvá építése és korszerűsítése valósul meg mintegy 175 milliárd forintból.
- Ennek folytatásaként 3,5 milliárd forintból megtervezik a Kiskunfélegyházától Ceglédig tartó vasúti pálya szintén két nyomvonalúvá változtatását.
- A lajosmizsei vasútvonalon először a Kecskemét-Dabas szakasz munkálatai zajlanak majd, mintegy 190 milliárd forintból, majd
- a Dabas-Budapest szakasz következik, amelyre 177 milliárd forintot költenek.
A vonalak kiépítésére, villamosítására és korszerűsítésére európai uniós források mellett a magyar állam hitelt is vesz fel – tette hozzá.
A miniszter beszélt arról, hogy régóta húzódik a kecskeméti vasútállomás újjáépítése is. De Kecskemét kész tervekkel rendelkezik egy intermodális közlekedési csomópont kialakításáról, ezért a térségi vasútfejlesztésekkel párhuzamosan a Magyar Államvasutak saját hatáskörben a jövő évben megkezdi a kecskeméti vasúti pályaudvar fejlesztését. A munka magában foglalja a parkolási helyzet rendezését és az autóbusz-közlekedés átszervezését is. Ezután Lázár rátért az útfejlesztésre költött százmilliárdokra.
De az autógyárakba munkaerős is kell ám!
Lázár el is mondta, hogy „a Mercedes-gyár működésének alapja a jól képzett munkaerő”, ennek érdekében 12 milliárd forint összegű beruházással befejezik a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Technikumának néhány éve a Rudolf-laktanya területén megkezdett fejlesztését. Három épület már elkészült, a következő három épület érdekében pedig „a kormány elé megyek azért, hogy ne maradhasson torzó beruházás Kecskeméten”.
Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes polgármestere arról beszélt, hogy Kecskemét az elmúlt 15 évben Magyarország egyik dinamikusan fejlődő gazdasági és ipari központjává fejlődött. 10 évvel ezelőtt még napi 160 ezer ember ingázott a városba, ma már viszont 300 ezer, a kecskeméti agglomeráció elérte a 400-500 ezres lélekszámot. Ebben az időszakban - a magán és az állami beruházások révén - mintegy 1500 milliárd forintnyi tőke érkezett a városba.
English (US)