Nem véletlenül dörömböl Peking az afgán kapun

Az afganisztáni konfliktus elhúzódása és a régió változó erőviszonyai miatt Peking elsősorban a biztonság megteremtésére és saját befolyásának kiterjesztésére, másodsorban pedig gazdasági érdekeinek védelmére törekszik. Ezek érdekében az a fő célja, hogy Kabul teljes ellenőrzést tudjon gyakorolni az ország felett, és így megakadályozza a kínai ujgur szakadárokat abban, hogy Afganisztánt hátországként használják fel a szeparatista tevékenységhez Hszincsiang tartományban.

Az elsődleges cél a határok védelme

Kína 2012 óta fokozatosan növeli afganisztáni szerepvállalását, aggodalommal figyeli ugyanis a közép-ázsiai régió instabilitását és az elhúzódó afganisztáni konfliktus biztonsági kockázatait. Peking szerepvállalását óvatos stratégia jellemzi, saját szerepét a tálib hatalomátvételt követően két perspektívából értelmezi:

• mint megkerülhetetlen nagyhatalom és szomszéd, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni,
• valamint mint befektető és kulcsszereplő a konfliktus utáni újjáépítésben.

Kína tehát elkötelezett az afganisztáni stabilitás megteremtésében. A 2021-es hatalomátvétel óta a kínai diplomaták heti rendszerességgel tárgyalnak a tálibok képviselőivel, Peking 2023 szeptemberében pedig nagykövetet is delegált Kabulba.

A Kína és Afganisztán közötti kétoldalú kapcsolatok megértéséhez fontos szétválasztani Peking belföldi és geostratégiai törekvéseit. Afganisztán tartós instabilitása súlyos kihívásokat jelent Kína biztonsága számára, különösen a nem hagyományos, határokon átívelő biztonsági fenyegetések miatt. Kína 92 kilométer hosszú határon osztozik Afganisztánnal, ezért stratégiai jelentősége van a határok védelmének. Peking ugyanis attól tart, hogy a terrorizmus és a szélsőséges iszlamista csoportok tevékenysége átterjedhet saját területére is. Közeledését éppen ezért hiba lenne a tálibokkal köttetett barátság jeleként értelmezni, annak sokkal inkább pragmatikus jelentősége van.

Mashal / Xinhua / AFP Kínából adományozott sátrakat vesznek át az afganisztáni Herat tartományban, 2023. december 3-án.

Az elmúlt években Kína katonai szerepvállalása is erősödött: katonai bázist hozott létre az afgán-tádzsik határ közelében, és támogatta egy afgán hegyi dandár felállítását a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom kiképző bázisainak felszámolása, valamint a dzsihadista beszivárgás megakadályozása érdekében. Peking igyekszik katonai szerepének láthatóságát csökkenteni, a hangsúlyt a terrorizmus elleni küzdelemre helyezve.

A kínai kormány régóta hangsúlyozza, hogy együttműködése Afganisztánnal nemcsak biztonsági, hanem gazdasági érdekeket is szolgál, amely végső soron hozzájárul a regionális stabilitáshoz. A Xinjiang Central Asia Petroleum and Gas Co (CAPEIC) képviselői 2023 elején megállapodást írtak alá a tálib hatóságokkal olajkitermelés megkezdéséről Észak-Afganisztánban. Ez a szerződés volt az első jelentősebb beruházói szándék a 2021-es tálib hatalomátvétel óta.

A regionális stabilitás megteremtése érdekében Kína a Pakisztánnal való gazdasági együttműködését is erősíti. 2023 májusában Peking és Iszlámábád megállapodott abban, hogy a Kínai-pakisztáni Gazdasági Folyosót (CPEC) kiterjesztik Afganisztánra is. A CPEC elsődleges célja, hogy javítsa a közlekedési és energetikai összeköttetéseket Kína és Pakisztán között. A fejlesztési program eredményeként nemcsak a kereskedelmi forgalom gyorsul és bővül, de közvetlen tőkebefektetések révén új gazdasági lehetőségek is nyílnak a résztvevő országok számára. Afganisztán bevonása így tehát előnyökkel járhat Kína és Pakisztán számára is. Tekintettel arra, hogy az ország rossz biztonsági helyzete és alacsony exportkapacitása miatt a magántőke-befektetések, az infrastruktúra-fejlesztési és bányászati projektek kihívásokkal szembesülnek, az Övezet és Út Kezdeményezés, valamint a CPEC sikeréhez Afganisztán stabilitása elengedhetetlen.

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kap a Transzafgán vasútvonal fejlesztési terve is, amely a regionális összeköttetés és gazdasági integráció szempontjából is fontos. Bár Afganisztán kockázatos terep, Kína mégis beilleszteni látszik a kereskedelmi útvonal megvalósításának tervét fejlesztési elképzeléseibe. Ez abból is látszik, hogy Peking vonakodik együttműködni Oroszországgal és Iránnal azok nemzetközi észak-déli szállítási folyosóján. Mind Oroszország, mind Irán súlyos nemzetközi szankciókkal küzd, amik mellett az Irán és Azerbajdzsán közötti feszültségek tovább növelik ennek az útvonalnak az életképességével kapcsolatos kétségeket. Amennyiben sikerül leküzdeni a fejlesztés előtt álló finanszírozási és biztonsági akadályokat, a Kína részvételével megvalósuló afganisztáni projekt alapjaiban változtathatja meg az eurázsiai kereskedelmi kapcsolatokat.

Khibar Momand / XINHUA / AFP Az Afganisztánt Kínával összekötő vasúton keresztül érkező első tehervonat az afganisztáni Balkh tartománybeli Hairatanban 2022. szeptember 22-én.

Kapu a regionális befolyás növeléséhez

Afganisztán földrajzi elhelyezkedése miatt kapuként szolgálhat Kína és Közép-Ázsia összekapcsolásához is. Peking növelni akarja befolyását Közép- és Belső-Ázsia felett, miközben távol kívánja tartani a versengő hatalmakat, Oroszországot és Indiát, amelyek egyaránt befolyással rendelkeznek Afganisztánban. Ugyanakkor Peking számára az is fontos, hogy „lelkiismeretes” globális hatalomnak mutatkozzon, és az afganisztáni újjáépítésben való aktív részvételével erősítse meg imázsát a nemzetközi közösségben.

Afganisztán persze bőséges természeti erőforrásai miatt is vonzó Peking számára. Az ország értékes ásványkincsei, beleértve a lítiumot, rezet és ritkaföldfémeket, különösen fontosak a világ legnagyobb nyersanyag-felhasználója számára. Kína ezeket az erőforrásokat létfontosságúnak tekinti gazdasági növekedésének és technológiai fejlődésének elősegítésére.

Lehetséges forgatókönyvek

A legvalószínűbb közép távon az, hogy Kína folytatja az együttműködést a tálibokkal, ugyanakkor elvárja tőlük, hogy stabil kormányzatot alakítsanak ki, amely az egész ország felett képes ellenőrzést gyakorolni, és hatékonyan fellépni a szélsőséges iszlamista csoportokkal szemben. Ennek fejében Peking segélyeket kínálhat, valamint presztízsértékű projektekbe fektethet be. Az kevésbé valószínű, hogy az elkövetkező időszakban Peking teljesen elfordulna Kabultól, de még ez a forgatókönyv sem kizárt, amennyiben a tálibok nem tudják megszilárdítani hatalmukat az ország egésze felett.

∗

A cikk szerzője Kovács Blanka, a Migrációkutató Intézet elemzője.

The post Nem véletlenül dörömböl Peking az afgán kapun first appeared on 24.hu.